Az örök város egyik dalnoka

AZ ÉBREDJETEK! OLASZORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

Róma számtalan kútjának látványa és hangja adott ihletést Ottorino Respighinek, az olasz zeneszerzőnek a „Róma kútjai” című szimfonikus költemény megírására. Látogassunk el az egyik legmegragadóbb kúthoz, a Trevi kúthoz.

Amint végigsétálunk egy keskeny utcácskán, és befordulunk az egyik sarkon, lélegzetelállító látvány fogad bennünket. A hatalmas, 20 méter széles és 26 méter magas Trevi kútnál vagyunk, mely szinte teljesen kitölti a kis teret. Micsoda impozáns alkotás bújik meg ezen a szűk kis helyen!

A Trevi kutat XII. Kelemen pápa rendelésére Niccolò Salvi olasz építész tervezte. Az építkezés 1732-től 1762-ig tartott. A kutat az i. e. első században épült Aqua Virgo nevű vízvezeték táplálja, mely a várostól úgy 13 kilométeres távolságra indul.

A kút, mely egy palota homlokzata elé épült, a tengert jelképezi. A mitikus Ókeanosz (egyesek szerint Neptunus) büszkén áll kagyló alakú szekerén, és uralja az alatta lezúduló víztömeget. Amint a víz körülöleli a többi alakot, és lezúdul az alattuk lévő sziklákon, olyan a hangja, mint a partnak csapódó hullámoké. A medence a piazza nagy részét elfoglalja, így a nézelődőnek az a benyomása támad, hogy az egész tér a kúthoz tartozik.

Naponta száz meg száz látogató özönlik a szűk térre, és dob pénzérmét annak a kútnak a vizébe, mely Róma egyik legkedveltebb turistacsalogatója. A vizet hetente egyszer leeresztik, és összeszedik a bedobált pénzt – átlagosan heti 9000 eurót –, majd egy egyházi jótékonysági szervezetnek adományozzák.

Ha igaz az, amiben Respighi hitt, hogy a kutak a város hangján énekelnek, akkor a Trevi kút kiemelkedik mint szólista, hiszen kivételesnek számít a Rómába, vagyis az Örök Városba látogatók által megcsodált sok-sok kút között.