Okok, amiért bízhatunk a Bibliában
1. Történelmi hitelesség
Nehéz lenne megbízni egy olyan könyvben, amelyről kiderül, hogy pontatlanságokat tartalmaz. Tegyük fel, hogy egy olyan modern történelemkönyvet olvasol, mely az 1800-as évekre teszi a második világháborút, vagy királynak nevezi az Egyesült Államok elnökét. Vajon az ilyen pontatlanságok alapján nem kérdőjeleznéd meg az egész könyv szavahihetőségét?
SOHA senki nem tudta megcáfolni a Biblia történelmi pontosságát. A Szentírás valóságos személyekre és eseményekre utal.
Személyek
A bibliakritikusok megkérdőjelezték, hogy élt-e Poncius Pilátus, Júdea római kormányzója, aki átadta Jézust a sokaságnak, hogy feszítsék oszlopra (Máté 27:1–26). Azt, hogy Pilátus egykor Júdea uralkodója volt, egy olyan kőbe vésett felirat bizonyítja, melyet a Földközi-tenger mentén fekvő kikötővárosban, Caesareában tártak fel 1961-ben.
1993 előtt a Biblián kívül más nem bizonyította azt, hogy Dávid – a bátor, fiatal pásztor, aki később Izrael királya lett – történelmi személy volt. Abban az évben azonban Izrael északi részén a régészek feltártak egy i. e. IX. századból való bazaltkövet, melyen a szakértők szerint a „Dávid háza” és az „Izrael királya” kifejezések olvashatóak.
Események
Nemrég sok tudós még kétségbe vonta, hogy pontos-e a Bibliának az a beszámolója, miszerint Edom nemzete harcolt Izrael ellen Dávid idejében (2Sámuel 8:13, 14). Azt állították, hogy Edom egyszerű pásztornép volt abban az időben, és csak sokkal később vált elég szervezetté és hatalmassá ahhoz, hogy veszélyt jelentsen Izraelre nézve. De a közelmúltban végzett feltárások azt mutatják, hogy – „miként erről a Biblia beszámol – Edom összetett társadalom volt már évszázadokkal korábban [ahhoz képest, ahogy azt előzőleg gondolták]” – írja egy cikk a Biblical Archaeology Review című folyóiratban.
Pontos uralkodói címek
Az alatt a tizenhat évszázad alatt, amíg a Biblia íródott, sok uralkodó tűnt fel a világ színterén. A Biblia mindig a pontos uralkodói címet használja, ha egy uralkodót említ. Például helyesen úgy utal Heródes Antipaszra, mint ’területi uralkodóra’, Gallióra pedig mint ’prokonzulra’ (Lukács 3:1; Cselekedetek 18:12). Az Ezsdrás 5:6 utal a „Folyón túli”, vagyis az Eufráteszen túli perzsa tartomány kormányzójára, Tattenaira. Egy i. e. IV. századi érmén hasonló felirat szerepel, és a perzsa kormányzót, Mazaeust úgy azonosítja, mint a „Folyón túli” tartomány uralkodóját.
Fontos a pontosság még a látszólag jelentéktelen részletekben is. Ha bízhatunk a Biblia íróiban akár az apró részleteket illetően is, az vajon nem erősíti meg a bizalmunkat más, általuk leírt dolgokkal kapcsolatban is?