Előítélet és hátrányos megkülönböztetés – Miben gyökerezik?

„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1. cikk).

E NEMES eszme ellenére az előítélet és a hátrányos megkülönböztetés továbbra is sújtja az emberiséget. Ez a szomorú tény nemcsak arra világít rá, hogy milyen válságos időben élünk, hanem arra is, hogy mi, emberek tökéletlenek vagyunk (Zsoltárok 51:5). A helyzet azonban egyáltalán nem reménytelen. Az igaz, hogy nem tudunk véget vetni a körülöttünk tapasztalható hátrányos megkülönböztetésnek, de azon dolgozhatunk, hogy önmagunkból gyökerestől kiirtsuk az előítéleteket.

Először is, jó, ha belátjuk, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy kialakuljanak bennünk előítéletek. Egy könyv megjegyzi: „Talán a legfontosabb következtetések, melyeket az előítélettel kapcsolatos kutatásokból le lehet vonni, ezek: 1. Az előítélet mindenkinél kialakulhat, aki gondolkodásra és beszédre képes, 2. gyakran határozott és tudatos erőfeszítésre van szükség a legyőzéséhez, és 3. megfelelő indítékkal sikerülhet” (Understanding Prejudice and Discrimination).

Azt mondják, hogy az előítélettel szemben az oktatás a „legjobb fegyver”. A megfelelő oktatás például fel tudja tárni, hogy miben gyökerezik az előítélet, képessé tehet arra, hogy tárgyilagosabban tudjuk megvizsgálni a szemléletmódunkat, illetve segíthet, hogy bölcsen cselekedjünk, ha mi magunk vagyunk az előítélet áldozatai.

Miben gyökerezik?

Az előítélet hatására az emberek elferdítik, tévesen értelmezik vagy akár még figyelmen kívül is hagyják azokat a tényeket, amelyek ellentétben állnak a már kialakult véleményükkel. De miben is gyökerezik az előítélet? Olykor olyan családi értékekben, amelyek látszólag ártalmatlanok, ám rossz alapokon nyugszanak. Vagy az is előfordulhat, hogy valaki szándékosan hangoztat eltorzult nézeteket más rasszokról vagy kultúrákról. Az előítéletet a nacionalizmus és a hamis vallásos tanítások, valamint a helytelen értelemben vett büszkeség is táplálhatja. Miközben szemügyre veszed a következő területeket és a hozzájuk kapcsolódó bibliai alapelveket, vizsgáld meg a szemléletmódodat, hogy kell-e valamin változtatnod.

Társaság. Az ember természeténél fogva társas lény, és ez nagyon jó dolog. A Biblia is kijelenti, hogy „aki elszigeteli magát, az a saját önző vágyát hajszolja”, és még a gyakorlati bölcsességet is semmibe veszi (Példabeszédek 18:1). Azonban fontos, hogy bölcsen válasszuk meg a társaságunkat, mert az erőteljes hatással lehet ránk. Ezért a bölcs szülők komoly figyelmet fordítanak arra, hogy kikkel barátkoznak a gyermekeik. Tanulmányok rámutatnak, hogy már a hároméves kisgyermekeknél is kialakulhat faji előítélet, melyet másoktól tanulnak el, megfigyelve a viselkedésüket, beszédüket és gesztusaikat. A szülőknek természetesen mindent meg kell tenniük, hogy jó hatással legyenek a gyermekeikre, hiszen egy gyermek értékrendjét általában a szülők tudják a leginkább befolyásolni.

◼ Mit mond a Biblia? „Mutasd meg a fiúnak [vagy a lánynak], melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz” (Példabeszédek 22:6, Katolikus fordítás). „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákhoz társul, az rosszul jár” (Példabeszédek 13:20). Ha szülő vagy, kérdezd meg magadtól: „Olyan úton vezetem a gyermekeimet, mely igaz és igazságos Isten szemében? Olyanok társaságát keresem, akik jó hatással vannak rám? Én jó hatással vagyok másokra?” (Példabeszédek 2:1–9).

Nacionalizmus. Egy szótár így határozza meg a nacionalizmus fogalmát: „a nemzeti öntudat eszméje, mely a nemzet felsőbbrendűségét hirdeti, különleges jelentőséget tulajdonít a nemzet kultúrájának és érdekeinek, és azokat szembeállítja más nemzetek kultúrájával és érdekeivel”. Ivo Duchacek politológusprofesszor az egyik könyvében a következő megjegyzést teszi: „A nacionalizmus az emberiséget intoleráns csoportokra osztja. Ezért az emberek először is amerikaiaknak, oroszoknak, kínaiaknak, egyiptomiaknak vagy peruiaknak tartják magukat, és csak azután embereknek – ha ez egyáltalán még szóba jön” (Conflict and Cooperation Among Nations). Egy korábbi ENSZ-főtitkár ezt írta: „A helytelen szemléletmód – melyet sokszor tudat alatt sajátítunk el – rengeteg problémának az okozója. Ilyen szemléletmód például a szűk látókörű nacionalizmus is, vagyis az a gondolkodásmód, hogy »ez az én hazám, akár igaza van, akár nincs«.”

◼ Mit mond a Biblia? „Isten annyira szerette a világot [az egész emberiséget], hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). „Nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35). Kérdezd meg magadtól: „Ha Isten nem részrehajló, és minden nemzetből való embert szeret, beleértve engem is, vajon nem kellene nekem is utánoznom őt, különösen, ha istenfélőnek vallom magam?”

Rasszizmus. Egy szótár szerint a rasszizmus hívei úgy vélik, hogy „az ember öröklött fizikai adottságai és bizonyos személyiségbeli vagy képességbeli sajátosságai között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve hogy egyes rasszok magasabb rendűek a többinél”. Ám egy lexikon megjegyzi, hogy a kutatók szerint „nincs semmilyen tudományos alapja a [faji] felsőbbrendűségnek” (The World Book Encyclopedia). A rasszizmus okozta durva igazságtalanságok, például, hogy az emberek megtagadnak bizonyos jogokat az embertársaiktól, szomorú bizonyítékai annak, hogy a rasszizmus hazugságon és megtévesztésen alapul.

◼ Mit mond a Biblia? „Az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8:32). „[Isten] egy emberből alkotta az emberek minden nemzetét” (Cselekedetek 17:26). „Nem úgy lát az Isten, ahogy az ember lát. Az ember ugyanis azt nézi, amit a szeme lát, Jehova ellenben azt nézi, hogy milyen a szív” (1Sámuel 16:7). Kérdezd meg magadtól: „Igyekszem minden emberre úgy tekinteni, mint ahogy Isten? Törekszem rá, hogy személyesen is megismerjek másokat – például olyanokat, akik más rasszhoz vagy kultúrához tartoznak –, hogy megtudjam, milyenek valójában?” Ha személyesen is megismerjük az embereket, könnyebben szakítunk a téves általánosításokkal.

Vallás. Az előítélet című könyv ezt írja: „elkerülhetetlen, hogy visszaélésekre kerüljön sor, amikor az emberek a valláshoz folyamodnak, hogy [önző érdekeiket] és etnikai csoportérdeküket igazolni tudják. Ebben az esetben a vallás és az előítélet összefolyik.” Ugyanez a könyv megemlíti, hogy különösen szembeszökő, hogy a vallásos személyek közül sokan „milyen könnyen siklanak át a kegyes jámborságból előítéletességbe”. Ezeket a szavakat alátámasztja, hogy bizonyos egyházak csak meghatározott rasszok előtt nyitják meg a kapuikat; hogy egyes vallásos csoportok gyűlölik egymást, és erőszakhoz folyamodnak egymással szemben; és hogy sok terrorcselekmény mögött a vallás áll.

◼ Mit mond a Biblia? „A felülről [vagyis az Istentől] való bölcsesség . . . békés, ésszerű . . . , nem tesz különbséget részrehajlóan” (Jakab 3:17). „Az igaz imádók szellemmel és igazsággal fogják imádni az Atyát” (János 4:23). „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” (Máté 5:44). Kérdezd meg magadtól: „Arra tanít a vallásom, hogy mindenkit őszintén szeressek, még azokat is, akik talán ártani próbálnak nekem? Mindenféle ember előtt nyitva állnak az egyházam kapui, nemzetiségtől, bőrszíntől, nemtől, anyagi vagy társadalmi helyzettől függetlenül?”

Büszkeség. Könnyebben alakul ki előítélet egy olyan személyben, aki gőgös és akinek túl nagy az önbecsülése. A büszke ember például hajlamosabb arra, hogy felsőbbrendűnek érezze magát, vagy hogy megvesse azokat, akik kevésbé iskolázottak, illetve szegények. A büszkesége miatt talán könnyebben hitelt ad az olyan propagandának, mely az ő nemzetiségét vagy etnikai csoportját magasztalja. Olyan agyafúrt propagandisták, mint például a náci diktátor, Adolf Hitler, szándékosan a nemzeti és faji büszkeségre apelláltak, hogy megszerezzék a tömegek támogatását, és hogy befeketítsék azokat, akiket másnak, illetve nemkívánatosnak tartottak.

◼ Mit mond a Biblia? „Mindazok, akik büszkék a szívükben, utálatosak Jehovának” (Példabeszédek 16:5). ’Semmit se cselekedjetek perlekedésre való hajlamból vagy önhittségből, hanem alázatossággal úgy vélekedjetek, hogy a többiek felettetek állnak’ (Filippi 2:3). Kérdezd meg magadtól: „Titokban örülök annak, ha hízelgő megjegyzéseket hallok arról a rasszról vagy etnikai csoportról, amelyhez tartozom, illetve ha más rasszról vagy etnikai csoportról becsmérlően beszélnek? Hajlamos vagyok az irigységre, ha valakinek olyan képessége van, amely nekem nincs, vagy örülök neki?”

Igen, a Biblia jó okkal így figyelmeztet: „Minden megőrzendő dolognál jobban óvd szívedet, mert abból erednek az élet forrásai” (Példabeszédek 4:23). Tartsd hát te is nagyon értékesnek a szívedet, és ne engedd, hogy bármi is megrontsa. Töltsd meg Istentől származó bölcsességgel. Ha így teszel, akkor, és csakis akkor, ’a gondolkodóképesség és a tisztánlátás védelmezni fog téged, hogy megmentsen a rossz úttól, a romlottságot beszélő embertől’ (Példabeszédek 2:10–12).

De mit tehetsz, ha te vagy az előítélet, illetve a hátrányos megkülönböztetés áldozata? A következő cikk ezzel foglalkozik.

[Oldalidézet a 6. oldalon]

Ha személyesen is megismerjük az embereket, könnyebben szakítunk a téves általánosításokkal