Fedezzük fel Isten nevét Dániában!
MINDEN évben turisták ezrei látogatnak el Koppenhágába. Sokan meglepetéssel fedezik fel a fővárosban és annak környékén a várkastélyok és más épületek falán Isten nevét, a Jehova nevet, vagy annak héber megfelelőjét (יהוה)a. Például a város központjában a Holmen-templom (Holmens Kirke) egyik kapuján látható Isten neve, nagy aranybetűkkel írva. Ha belépünk a kapun, egy 1661-ben készült emléktáblát találunk, amely szintén őrzi ezt a nevet.
A Holmen-templomtól gyalog sincs messze a Kerektorony (Rundetårn). A külső falán egy latin nyelvű feliraton nagy héber betűkkel látható Isten neve. A felirat magyarul így hangzik: „Jehova, add, hogy IV. Keresztély király szíve hű és igaz maradjon!” Hogyan vált ennyire ismertté Isten neve Dániában?
Reformáció és bibliafordítás
A reformáció volt az egyik fő oka annak, hogy Isten neve ismertté vált. Az európai hitújítók, például Luther Márton, Kálvin János és Ulrich Zwingli szorgalmasan tanulmányozták a Bibliát, és azokat a nyelveket, melyeken a Biblia eredetileg íródott, a hébert, az arámit és a görög köznyelvet, a koinét. Ennek köszönhetően megismerték Isten tulajdonnevét. „Ez a név, a Jehova név . . . kizárólagosan az igaz Istent illeti meg” – mondta Luther Márton az egyik prédikációjában.
Mégis, amikor Luther németre fordította a Bibliát, ragaszkodott ahhoz az Írás-ellenes hagyományhoz, hogy Isten nevét az „Úr” vagy „Isten” címekkel kell helyettesíteni. Később megkérte az egyik társát, Johannes Bugenhagent, hogy fordítsa le ezt a Bibliát alnémet nyelvre. Az alnémetet Németország északi részén és Dánia déli részén beszélik. Bugenhagen az 1541-es kiadás előszavában (az első kiadás 1533-ban jelent meg) számos helyen utalt Isten nevére, például a következőt írta: „Isten szent neve Jehova.”
1604-ben egy fiatal teológus, Hans Paulsen Resen megemlített IV. Keresztély királynak néhány hibát, melyet Luther Bibliájának a dán fordításában találtak. Resen engedélyt kért arra, hogy elkészíthessen egy új fordítást az eredeti héber és görög szöveg alapján. Az engedélyt megkapta. Az 1Mózes 2:4-hez fűzött megjegyzésében ezt írta: „Jehova: . . a legfőbb lény, az egyedüli Úr.”b
Amint Isten neve ismertté vált, egyre több középületen is feltűnt. Például 1624-ben Hans Paulsen Resen, miután kinevezték püspöknek, elrendelte, hogy helyezzenek el egy táblát a Bronshoj-templomban. A tábla felső részén aranybetűkkel írva megtalálható Isten neve dán nyelven: „Jehova”. Ezenkívül Resen püspök az aláírása mellé sokszor odaírta a következő szavakat is: „Jehova lát”.
A XVIII. század vége felé Johann David Michaelis német nyelvű bibliafordítása megjelent dánul. Ebben a Bibliában is sokszor olvasható Isten neve. Ehhez hasonlóan a XIX. században Christian Kalkar és más bibliafordítók használták Isten nevét a műveikben a legtöbb olyan helyen, ahol az eredeti szövegben is megjelenik. Majd 1985-ben Jehova Tanúi kiadták A Szentírás új világ fordítását dán nyelven. A Bibliát szerető emberek számára lelkesítő volt látni, hogy az eredeti szöveghez hűen a Jehova név több mint 7000-szer szerepel benne.
Jézus Krisztus így imádkozott Istenhez: „Nyilvánvalóvá tettem a nevedet” (János 17:6). A mintaimájában pedig, melyet miatyánknak is neveznek, ezt mondta: „szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Ahogy Dánia vallási történelméből is látszik, sokan megszívlelték ezeket a szavakat.
[Lábjegyzetek]
a Ez a tetragramnak nevezett négy betű négy mássalhangzó, melyeket jobbról balra kell olvasni. Ezt a szót általában az YHWH vagy a JHVH betűkkel írják át. Az ókorban az olvasó kiegészítette a hiányzó magánhangzókkal, ahhoz hasonlóan, ahogy ma a rövidítéseket kiegészítjük a hiányzó hangzókkal.
b A Szentírás eredeti szövegében az 1Mózes 2:4-ben szerepel először Isten tulajdonneve. Ez a név, mely mintegy 7000-szer jelenik meg az eredeti szövegben, azt jelenti, hogy ’előidézi, hogy legyen’. Úgy azonosítja Jehovát, mint akinek mindig megvalósul a szándéka. Amit mond, az megtörténik.
[Kiemelt rész/kép a 25. oldalon]
TYCHO BRAHE ÉS ISTEN NEVE
A híres dán csillagász, Tycho Brahe 1597-ben elhagyta a szülőföldjét, miután nézeteltérése támadt a dán nemességgel és IV. Keresztély királlyal. Dániához címzett, latin nyelvű búcsúkölteményében ezt írta: „Az idegen népek kedvesek lesznek velem, Jehova akarata szerint.”
[Kép a 24–25. oldalon]
A Holmen-templom kapuja
[Kép a 24–25. oldalon]
A Kerektorony
[Kép a 25. oldalon]
Hans Paulsen Resen
[Kép a 25. oldalon]
Johannes Bugenhagen lefordította Luther Bibliáját alnémet nyelvre. Az 1541-es kiadás előszavában használta Isten nevét
[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]
Hans Paulsen Resen és Tycho Brahe: Kobberstiksamlingen, Det Kongelige Bibliotek, København