Elbánt Istennel a tudomány?

A BRIT filozófust, Antony Flew-t 50 éven át nagyon tisztelték az ateista társai. A „Teológia és hamisítás” című, 1950-ben írt cikke „a [XX.] század legtöbb helyen és példányszámban újranyomtatott filozófiai írása lett”. 1986-ban azt mondták Flew-ról, hogy „ő napjainkban a teizmus [Istenbe vagy istenekbe vetett hit] kritikusai közt a legkiemelkedőbb egyéniség”. Ennélfogva hatalmas csodálkozást és megrökönyödést keltett, amikor 2004-ben Flew bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét.

Miért változtatott Flew a gondolkodásán? A tudomány miatt. Meggyőződött arról, hogy az univerzum, a természeti törvények és az élet nem keletkezhetett a véletlen folytán. Logikus a következtetése?

Honnan vannak a természeti törvények?

Paul Davies fizikus és író rámutat, hogy a tudomány nagyszerűen meg tudja magyarázni a fizikai jelenségeket, mint például az esőt. De „amikor [olyan] kérdésekkel kerülünk szembe, mint például miért vannak törvények a természetben, akkor már nem annyira egyértelmű a helyzet – jelenti ki a fizikus. – Ezekre a kérdésekre nem igazán adnak választ a tudományos felfedezések. A legtöbb olyan kérdés, mely csakugyan fontos, ugyanaz ma is, mint a civilizáció hajnalán volt, és még mindig nem hagynak nyugodni bennünket.”

„Nem csupán az itt a lényeg, hogy a természetben szabályszerűségek vannak – írta Flew 2007-ben –, hanem hogy ezek a szabályszerűségek matematikailag pontosak, egyetemesek és »egymásba fonódnak«. Einstein azt mondta, hogy a természetben látható törvényszerűség »az értelem megtestesülése«. A kérdés az, hogy hogyan jött létre ilyen formában a természet. Minden bizonnyal ez az a kérdés, melyet a tudósok Newtontól kezdve Einsteinig és Heisenbergig feltettek – és meg is válaszoltak. A válaszuk ez volt: isteni értelem.”

Sok köztiszteletben álló tudós nem gondolja azt, hogy tudománytalan hinni egy intelligens Ősokban. Emellett az az állítás, hogy a világegyetem, a törvényei és az élet csak úgy magától jött létre, intellektuálisan nem meggyőző. A mindennapok jól bizonyítják, hogy a tervezés – különösen, ha az magas fokú – tervezőt igényel.

Te melyik hitet választod?

Bár az újateisták a tudomány zászlaja alatt menetelnek, a tény az, hogy sem az ateizmus, sem a teizmus nem épül kizárólag tudományra. Mindkettőhöz szükség van hitre – az ateizmus esetében hinni a céltalan vakvéletlenben, a teizmus esetében hinni egy intelligens Ősokban. John Lennox, az angliai Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora azt írja, hogy az újateisták azt a nézetet terjesztik, hogy „minden vallásos hit vakhit”. Majd hozzáteszi: „Nyomatékosan ki kell jelentenünk, hogy nincs igazuk.” Így hát a kérdés az marad, hogy melyik hit állja ki a próbát, az ateistáké vagy a vallásos embereké. Vegyük például az élet eredetét.

Az evolucionisták könnyen elfogadják magyarázatnak azt, hogy az élet eredete egy rejtély, bár vannak ellentmondásos teóriáik. Richard Dawkins, az újateizmus egyik vezető személyisége azt állítja, hogy abból kiindulva, hogy tömérdek bolygó létezik a világegyetemben, az életnek valahol fel kellett bukkannia. Ám sok elismert tudós nem olyan biztos ebben. John Barrow, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint az az elgondolás, hogy „az élet és az értelem az evolúció szüleménye, minden szinten zsákutcába fut. Egyszerűen annyira sok minden gátat vethet az élet kialakulásának egy összetett és zord környezetben, hogy nagyon arrogáns lenne kijelenteni, hogy ha elegendő idő és elemi szén áll rendelkezésre, akkor bármi megtörténhet.”

Azt se felejtsük el, hogy az élet nem pusztán kémiai elemek egyvelege. Az élet alapja a DNS-be kódolt, rendkívül magas szintű információ. Ennélfogva, amikor az élet eredetéről beszélünk, egyben a biológiai információ eredetéről is beszélünk. Kizárólag milyen forrásból származhat információ? Röviden szólva intelligens forrásból. Vajon létrehoz a véletlen komplex információt, mint például egy számítógépes programot, egy algebrai képletet, egy enciklopédiát, vagy akárcsak egy süteményreceptet is? Természetesen nem. És a fejlettség és hatékonyság tekintetében ezek közül egyiket sem lehet egy napon említeni az élő szervezetek genetikai kódjában rejlő információval.

A szerencse mint Ősok – Tudományosan hangzik?

Az ateisták álláspontja az, hogy „az univerzum létezése egy misztérium, és egyszerűen csak lehetővé vált benne az élet” – magyarázza Paul Davies. Az ateisták szerint, „ha nem így lenne, akkor most nem lennénk itt, hogy vitatkozzunk róla. Talán van egy alapvető harmónia és összhang a világegyetemben, talán nincs, mindenesetre az biztos, hogy nincs benne tervezettség vagy cél, legalábbis nem olyan, ami nekünk logikus lenne.” Davies megjegyzi, hogy „ennek a nézetnek az az előnye, hogy könnyű kiállni mellette, sőt, már-már egy kibúvó”, kényelmesen ki lehet vele kerülni bizonyos kérdéseket.

Michael Denton molekuláris biológus az Evolution: A Theory in Crisis (Evolúció: Válságban egy teória) című könyvében azt fejtegeti, hogy az evolúció elmélete „sokkal inkább olyan, mint egy középkori asztrológiai elv, mintsem egy komoly . . . tudományos feltevés”. A darwini evolúcióra pedig úgy utal, mint ami korunk egyik legnagyobb mítosza.

Az biztos, hogy a szerencsét kinevezni ősoknak meglehetősen mítoszízű. Tegyük fel, hogy egy régész megpillant egy megmunkálatlan követ, ami nagyjából kocka alakú. Lehet, hogy azt gondolja magában, hogy csak véletlenül lett ilyen – és a következtetése logikusnak is tűnik. De aztán lát egy olyan követ, mely tökéletesen úgy néz ki, mintha egy emberről formázott mellszobor lenne. Minden részlet a helyén van. Vajon erről a kőről is azt gondolná, hogy a véletlen műve? Nem. A józan ész azt diktálja, hogy ezt készítette valaki. A Biblia hasonlóan érvel, amikor kijelenti: „minden háznak van készítője, de aki mindent elkészített, Isten az” (Héberek 3:4). Te egyetértesz ezzel a megállapítással?

„Minél többet tudunk meg a világegyetemről – írja Lennox professzor –, annál nagyobb hitelt kap az a hipotézis, hogy létezik egy Teremtő Isten, aki céllal alkotta meg a világegyetemet. Ez a legjobb magyarázat arra, hogy miért vagyunk itt.”

Sajnos az Istenbe vetett hitet az a sok gonoszság is aláássa, amit Isten nevében követnek el. Vannak, akik emiatt arra jutottak, hogy jobb lenne a világ vallás nélkül. Te mit gondolsz?