A Biblia nézőpontja

Összefér egymással a tudomány és a Biblia?

„Tudományos munkám fénypontját és örömét azok a különleges pillanatok jelentik, amikor felfedezek valami újat, és ezt mondom magamnak: »Szóval így csinálta Isten!«” (HENRY SCHAEFER KÉMIAPROFESSZOR).

A TUDOMÁNYNAK köszönhetően sok mindent megérthetünk a természettel kapcsolatban, és olyasfajta rendet, pontosságot és összetettséget fedezhetünk fel, mely sokak szerint egy határtalanul intelligens és hatalmas Isten létéről tanúskodik. Ezek az emberek úgy vélik, hogy a tudomány nemcsak a természet részleteibe avat be minket, hanem Isten gondolataiba is.

A véleményük megegyezik azzal, amit a Biblia több helyen is kijelent. A Róma 1:20-ban például azt olvashatjuk, hogy Isten „láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége”. Hasonló gondolatot fogalmaz meg a Zsoltárok 19:1, 2 is: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat. Nap napnak fakaszt beszédet, éj éjnek ad át tudást.” A természetből azonban – bár telis-tele van csodákkal – csak részben ismerhetjük meg a Teremtőnket.

A tudomány korlátai

Istennel kapcsolatban számos olyan kérdés van, amelyre a tudomány képtelen válaszolni. Ha ezt szemléltetni szeretnénk, egy tudósra gondolhatunk, aki egy csokitorta minden egyes molekuláját azonosítani tudja, de az elemzéséből vajmi keveset tudunk meg arról, hogy miért készült az a torta, vagy hogy kinek sütötték. Ha választ akar kapni ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre – amelyeket a legtöbben a fontosabb kérdések közé sorolnának –, ahhoz a valakihez kell fordulnia, aki a tortát sütötte.

A tudomány ugyanígy „sok tényszerű információt közöl velünk . . . , de mélyen hallgat mindenről, ami valóban közel áll a szívünkhöz, ami valóban fontos számunkra”, ahogy Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus fogalmazott. Ezek közé tartozik szerinte „Isten és az örökkévalóság” is. Például egyedül Isten tud választ adni az ilyen kérdésekre: Miért létezik a világegyetem? Miért nyüzsög az élet a földünkön, és miért vannak rajta értelmes lények? Ha Isten csakugyan mindenható, miért engedi meg a gonoszságot és a szenvedést? Van valami remény a halál után?

Vajon Isten adott már választ ezekre a kérdésekre? Adott, mégpedig a Biblia lapjain (2Timóteusz 3:16). „De mi a biztosíték arra, hogy a Biblia valóban Istentől ered?” – vetődhet fel benned. Annak, amit a Biblia a körülöttünk levő világról ír, összhangban kell lennie a tudományos tényekkel, hiszen Isten nem kerül ellentmondásba önmagával. Megvan ez az összhang a Biblia és a tudomány között? Vizsgáljunk meg néhány példát.

Tudományos kérdésekben megelőzte a korát

Abban az időben, amikor a Biblia íródott, sokan úgy hitték, hogy a világot különböző istenek népesítik be, és hogy ők irányítják a napot, a holdat, az időjárást, a termékenységet és sok minden mást, nem pedig természeti törvények. Isten héber prófétái azonban nem így gondolkodtak. Azzal természetesen tisztában voltak, hogy Jehova Isten képes közvetlenül beleszólni a természeti folyamatokba, és ezt meg is tette bizonyos alkalmakkor (Józsué 10:12–14; 2Királyok 20:9–11). Ám John Lennox, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora megjegyezte, hogy ezeknek a prófétáknak „nem kellett »istenteleníteniük« univerzumukat . . . azon egyszerű oknál fogva, hogy soha nem is hittek [a mitikus] istenekben. Ettől a babonaságtól az Egy Igaz Istenben, a menny és a föld Teremtőjében való hitük mentette meg őket.”

Hogyan óvta meg őket a hitük a babonától? Egyebek közt úgy, hogy az igaz Isten tudatta velük, hogy pontos törvények által irányítja a világegyetemet. Több mint 3500 évvel ezelőtt Jehova Isten például ezt kérdezte a szolgájától, Jóbtól: „Ismered-e az egek törvényeit . . . ?” (Jób 38:33). Az i. e. hetedik században pedig Jeremiás próféta ’az ég és a föld törvényeiről’ írt (Jeremiás 33:25).

Ennélfogva mindazok, akik az ókorban éltek, és hittek a bibliai próféták írásaiban, tudták, hogy a világegyetemet nem mitikus, szeszélyes istenek, hanem logikus törvények uralják. Ebből adódóan ezek az istenfélő emberek nem borultak le teremtett dolgok előtt, mint amilyen a nap, a hold és a csillagok, és nem hittek hozzájuk fűződő babonákban sem (5Mózes 4:15–19). Inkább úgy tekintettek Isten keze művére, mint amiből tanulhatnak az ő bölcsességéről, hatalmáról és más tulajdonságairól (Zsoltárok 8:3–9; Példabeszédek 3:19, 20).

Az ókori héberek abban is hittek, hogy a világegyetemnek volt kezdete, és ez szintén egyezik sok ma élő tudós véleményével. „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” – jelenti ki az 1Mózes 1:1. Továbbá Isten feltárta Jóbnak, hogy a föld ’a semmire van felfüggesztve’, vagyis a világűrben lebeg (Jób 26:7). És az is figyelemre méltó, hogy több mint 2500 évvel ezelőtt Ézsaiás próféta a föld kerekségére, azaz gömb alakjára utalt (Ézsaiás 40:22).a

Leszögezhetjük tehát, hogy a Biblia összhangban van a természet tudományos tényeivel. Sőt, a kettő nemcsak hogy összhangban van, hanem szépen ki is egészíti egymást. Ha bármelyiket figyelmen kívül hagynánk, hiányosak maradnának az Istenről szerzett ismereteink (Zsoltárok 119:105; Ézsaiás 40:26).

[Lábjegyzet]

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

● Mit tanulhatunk a teremtésműből Istenről? (Róma 1:20)

● Mit nem tár fel Istenről a tudomány? (2Timóteusz 3:16)

● Miért nem voltak babonás elképzeléseik az igaz Isten ókorban élt prófétáinak a teremtett dolgokról? (Jeremiás 33:25)

[Oldalidézet a 23. oldalon]

A világegyetemet pontos törvények, ’az ég és a föld törvényei’ irányítják (JEREMIÁS 33:25)