222. ének
A díjra szegezd a szemed!
1. Ha majd a vak szem újra lát,
A sérült fül nyer új hallást,
Ha majd a puszta felvirul,
A tikkadt földből víz indul.
A sánta szökdel, mint az őz,
Nem válnak szét a szeretők.
E szépet mind megérheted,
A díjra szegezd a szemed!
2. Ha majd a vén is ifjan él,
A néma újra jól beszél.
A termés gazdag lesz igen,
A jó nem múlik el sosem.
Ha gyermekdaltól zeng a lég,
Lesz béke, vígság épp elég.
Feltámadókat nézheted,
A díjra szegezd a szemed!
3. A bárány s farkas mind legel,
A medve s borjú ott delel,
Kisgyermek őrzi őket majd
S mindegyik szépen szót fogad.
A tenger könny a múlté lesz,
Nem érez senki félelmet,
Meglátod Isten mint szeret,
A díjra szegezd a szemed!