Próbáld meg elérni az emberek szívét!

AMELLETT, hogy tanúskodsz, törekedned kell rá, hogy elérd az emberek szívét. A Biblia gyakran ellentétbe állítja a szívet és azt, aminek az ember kívülről látszik. A jelképes szív az ember belső énjét jelképezi – az érzéseit, minden gondolatát, azt, hogy miért gondolkodik úgy, és hogy ezek a gondolatok hogyan befolyásolják a tetteit. Ebbe a jelképes szívbe van elvetve az igazság magva (Máté 13:19). És a szívből kell fakadnia az Isten iránti engedelmességnek is (Péld 3:1, Úf.; Róma 6:17).

Ahhoz, hogy a tanításod ilyen mélyre hatoljon, a következő célokra összpontosíts: 1. Figyeld meg, hogy mi az, ami már hatással volt a hallgatód szívére. 2. Erősítsd meg a jó tulajdonságokat, például a szeretetet és az istenfélelmet. 3. Buzdítsd a hallgatódat, hogy elemezze indítékait, hogy teljesen kedvére lehessen Jehovának.

Légy tisztánlátó! Különböző okokra vezethető vissza, hogy sokan még nem fogadták el az igazságot. Amikor házi bibliatanulmányozást vezetsz, talán le kell rombolnod a tanulmányozó előítéleteit, és tényekkel kell eloszlatnod a helytelen elképzeléseit, vagy egyszerűen csak bizonyítékokat kell felhoznod. Kérdezd meg magadtól: „Vajon tudja, hogy mint embernek, vannak szellemi szükségletei? Mi az, amiben már hisz, és miben nem? Miért jutott ilyen következtetésekre? Segítségre van szüksége, hogy leküzdjön olyan vágyakat, amelyek megakadályozhatnák abban, hogy vállalja az igazság ismeretével járó felelősségeket?”

Nem mindig könnyű kitalálni, hogy miért hisznek az emberek abban, amiben hisznek. A Példabeszédek 20:5 ezt írja: „Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs [tisztánlátó, NW] ember kimeríti azt.” A tisztánlátás azt jelenti, hogy azt is észrevesszük, ami nem teljesen nyilvánvaló. Ehhez az kell, hogy jó megfigyelők legyünk, és törődjünk másokkal.

A kommunikáció nem merül ki a szóbeli közlésben. Egy bizonyos téma hatására megváltozhat a tanulmányozó arckifejezése vagy hanghordozása. Ha szülő vagy, biztosan felismered, hogy a gyermeked viselkedésének megváltozása arra utalhat, hogy valami új hatásra reagál, ami az életben éri. Ne hagyd figyelmen kívül ezeket a jelzéseket, melyek belső érzésekről árulkodnak.

Jól megválasztott kérdésekkel felszínre hozhatod, mi van az emberek szívében. Ezt kérdezheted: „Mit érez, amikor arról van szó, hogy . . . ?” „Mi győzte meg arról, hogy . . . ?” „Hogyan reagálna arra, ha . . . ?” De vigyázz rá, nehogy lerohand az embereket a kérdéseiddel! Tapintatosan bevezetheted a kérdéseidet a következő szavakkal: „Megengedi, hogy megkérdezzem, . . . ?” A szívben levő érzések kipuhatolása aprólékos munka, amit nem lehet elsietni. A legtöbb esetben bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy bizalmat építsünk ki valakiben, mielőtt az illető hajlandó felfedni legbelsőbb érzéseit. Még akkor is vigyázni kell, nehogy úgy érezze, hogy olyasmiről faggatod, ami nem rád tartozik (1Pét 4:15).

Akkor is tisztánlátásra van szükség, amikor a hallottakra reagálsz. Ne feledd: a célod az, hogy megértsd az embereket, mert így el tudod dönteni, valószínűleg milyen Biblián alapuló információ lenne rájuk hatással. Gyorsan fojtsd el a késztetést, hogy leleplezd hibás nézetüket. Inkább igyekezz meglátni a szavak mögötti érzéseket! Így tudni fogod, hogyan reagálj, és nagyobb a valószínűsége, hogy a tanulmányozód komolyan elgondolkodik azon, amit mondasz, mivel érzi, hogy megérted őt (Péld 16:23).

Bizonyos mértékig ösztönző hatással tudsz lenni másokra még akkor is, amikor egy nagy csoporthoz beszélsz. Ha jó kapcsolatot tartasz fenn a hallgatókkal, figyelsz az arckifejezéseikre, és gondolatébresztő szónoki kérdéseket teszel fel, akkor valószínűleg képet tudsz alkotni arról, hogy mit éreznek aziránt, amit elmondtál. Ha jól ismered a hallgatóidat, légy tekintettel a körülményeikre! Vedd figyelembe a gyülekezetre általában jellemző szemléletmódot, amikor érvelsz Isten Szavából (Gal 6:18).

Kelts jó érzéseket másokban! Ha már valamennyire érted, miben hisz, és miben nem hisz valaki, és mi ennek az oka, akkor erre tudsz alapozni. Jézus a feltámadása után úgy érte el tanítványai szívét, hogy ’teljesen feltárta nekik az Írásokat’ a nem sokkal korábban történt események fényében (Luk 24:32). Neked is törekedned kell arra, hogy összefüggést találj aközött, amit a hallgatód átélt, vagy amire vágyik, és aközött, amit Isten Szavában lát. A tanulmányozó szívében kellemes érzések támadnak, amikor egyértelműen megérti: „EZ AZ IGAZSÁG!”

Amikor hangsúlyozod Jehova jóságát, szeretetét, ki nem érdemelt kedvességét és útjainak igazságosságát, segítesz a tanítványaidnak, hogy szeretetet fejlesszenek ki magukban Isten iránt. Ha időt szánsz arra, hogy megmutasd a hallgatóidnak, milyen egyéni jó tulajdonságokat lát bennük Isten, azzal alapot adsz arra, hogy elhiggyék: személyes kapcsolatba kerülhetnek Istennel. Ezt úgy érheted el, ha eltűnődtök olyan írásszövegeken, mint a Zsoltárok 139:1–3, a Lukács 21:1–4 és a János 6:44, illetve ha segítesz a hallgatóidnak megérteni, mennyire mély az a szerető ragaszkodás, amely Jehovát a hűséges szolgáihoz fűzi (Róma 8:38, 39). Magyarázd el, hogy Jehova nemcsak a hibáinkat látja, hanem az egész életünk előtte van, az, hogy buzgólkodunk a tiszta imádatért, és szeretjük a nevét (2Krón 19:2, 3; Héb 6:10). Felépítésünk legapróbb részleteire is emlékszik, illetve a jövőben figyelemre méltó módon visszaadja az életét „mindazoknak, akik az emléksírokban vannak” (Ján 5:28, 29; Luk 12:6, 7). Mivel az emberek Isten képmására és hasonlatosságára lettek megteremtve, az Isten tulajdonságairól való beszélgetés gyakran arra készteti őket, hogy szívből válaszoljanak (1Móz 1:27).

A szívre az is hatással lehet, amikor valaki megtanul úgy látni másokat, ahogyan Jehova látja őket. Nyilvánvaló, hogy ha Istenünk gyengéden törődik velünk egyénenként, akkor ugyanilyen figyelmességet fog tanúsítani mások iránt is, a származásuktól, nemzetiségüktől vagy bőrszínüktől függetlenül (Csel 10:34, 35). Ha valaki megérti ezt, szilárd szentírási alapja lesz arra, hogy kiirtsa szívéből a gyűlöletet és az előítéletet. Amint megtanulja Isten akaratát cselekedni, képes lesz békésen kijönni másokkal.

Az istenfélelem egy másik olyan érzés, amelynek az ápolásában segítenünk kell másoknak (Zsolt 111:10; Jel 14:6, 7). Az Isten iránti mélységes tisztelet, vagyis félelem arra indíthatja az embereket, hogy olyasmit váltsanak valóra, amire a saját erejükből képtelenek lennének. Azáltal, hogy Jehova áhítatot keltő tetteiről és kimagasló szerető-kedvességéről beszélsz másoknak, segíthetsz nekik, hogy egészséges félelmet fejlesszenek ki, ami visszatartja őket attól, hogy megbántsák Istent (Zsolt 66:5; Jer 32:40).

Mindenképp értesd meg a hallgatóiddal, hogy Jehovának számít, hogyan viselkednek. Jehovának vannak érzései, és azzal, ahogyan az irányítását fogadjuk, vagy bánatot okozunk neki, vagy megörvendeztetjük őt (Zsolt 78:40–42). Mutass rá, hogy a viselkedésüknek szerepe van abban a válaszban, melyet Sátán az Istenhez intézett kihívására kap (Péld 27:11).

Segíts a hallgatóknak megérteni, hogy a hasznukra válik, ha megfelelnek Isten követelményeinek (Ézs 48:17). Például fejtsd ki, milyen fizikai és érzelmi következményekkel jár az, ha valaki elutasítja Isten bölcsességét, még ha csupán egy kis ideig tér is el attól. Magyarázd el, hogy a bűn eltávolít minket Istentől, megfoszt másokat attól a lehetőségtől, hogy megtanulják tőlünk az igazságot, és más módokon is sérti jogaikat (1Tessz 4:6). Vezesd rá a hallgatóidat, hogy becsüljék meg azokat az áldásokat, amelyeknek már most is örvendhetnek, mivel megtartják Isten törvényeit. Erősítsd bennük a hálát azért, hogy Jehova igazságos útjain járva sok szerencsétlenségtől megóvjuk magunkat. Ha valaki hisz abban, hogy Isten útjai bölcsek, akkor iszonyodni fog minden olyan viselkedési formától, amely ellentétben van Isten útjaival (Zsolt 119:104). Nem érzi tehernek az engedelmességet, hanem módot lát benne arra, hogy személy szerint kifejezze szerető odaadását Jehova iránt.

Segíts másoknak önvizsgálatot tartani! Ahhoz, hogy az emberek folyamatosan fejlődni tudjanak szellemileg, figyelniük kell arra, hogy mi van a szívükben. Magyarázd el, hogyan segíthet nekik ebben a Biblia.

Értesd meg a tanulmányozóddal, hogy a Biblia nem pusztán parancsolatok, tanácsok, történelmi feljegyzések és próféciák gyűjteménye. Isten gondolkodását is feltárja. A Jakab 1:22–25 tükörhöz hasonlítja Isten Szavát. A Biblia üzenete felszínre hozza, mi van a szívünkben, azáltal, ahogyan reagálunk erre az üzenetre, és arra, ahogyan Jehova véghezviszi szándékát. Így feltárja, hogy Isten, „a szívek vizsgálója”, hogyan lát bennünket (Péld 17:3). Buzdítsd a hallgatóidat, hogy ezt ne felejtsék el. Ösztönözd arra őket, hogy gondolkozzanak el, mit őrzött meg számunkra Isten a bibliai feljegyzésben, és milyen változtatásokat kell megtenniük az életükben azért, hogy még inkább a kedvében járjanak. Segíts nekik úgy látni a bibliaolvasást, mint ami által betekintést nyerhetnek abba, hogy miként vélekedik Jehova „a szív gondolatairól és szándékairól” – így együttműködhetnek Istennel bármilyen szükséges változtatás megtételében (Héb 4:12; Róma 15:4).

Vannak olyan bibliatanulmányozók, akik akarják tenni, amit tanulnak, de aggódnak amiatt, hogy mit fognak gondolni róluk mások. Talán erős testi vágyakkal küszködnek. Vagy lehet, hogy megpróbálnak magyarázatot találni arra, hogy Isten szolgálata mellett miért ragaszkodnak különböző világi szokásokhoz. Mutass rá ennek a határozatlanságnak a veszélyeire (1Kir 18:21). Buzdítsd őket, hogy imádkozzanak Istenhez, hogy vizsgálja meg szívüket, és finomítson rajta (Zsolt 26:2; 139:23, 24).

Mutasd meg nekik, hogy Jehova megérti a küzdelmüket, és hogy a Biblia elmagyarázza, mi megy végbe bennük (Róma 7:22, 23). Segíts nekik odafigyelni arra, hogy ne engedjék, hogy a tökéletlen szívük hajlamai uralkodjanak rajtuk (Péld 3:5, 6; 28:26; Jer 17:9, 10).

Buzdítsd mindegyiküket, hogy elemezze tetteinek az indítékait. Tanítsd meg őket, hogy tegyék fel maguknak ezeket a kérdéseket: „Miért akarom ezt megtenni? Vajon Jehova azt látja majd ebből, hogy igazán értékelem mindazt, amit értem tett?” Igyekezz megerősíteni bennük azt a meggyőződést, hogy a legértékesebb kincs, amelynek az ember birtokában lehet, az, hogy helyeselt állapotban van Jehova előtt.

Segíts a hallgatóidnak megérteni, hogy milyen fontos ’egész szívvel’ szolgálni Jehovát (Luk 10:27). Ez azt jelenti, hogy minden érzésüknek, vágyuknak és indítékuknak összhangban kell lennie Jehova útjaival. Ezért tanítsd meg a hallgatóidnak, hogy ne csak azt vizsgálják, hogy mit tesznek, hanem azt is, hogy mit éreznek Isten követelményei iránt, és milyen indítékkal szolgálják őt (Zsolt 37:4). Amint a tanulmányozóid felismerik azokat a területeket, ahol fejlődniük kell, buzdítsd őket, hogy kérjék Jehovától imában: „Tedd egységessé szívemet, hogy féljem a te nevedet” (Zsolt 86:11, NW).

Ha egy tanulmányozó személyes kapcsolatot épít ki Jehovával, a hite fogja az Isten iránti engedelmességre indítani, nem csupán az, hogy ösztönzöd erre. Ekkor saját magától fog ’állandóan megbizonyosodni arról, hogy mi elfogadható az Úr előtt’ (Ef 5:10; Fil 2:12). Jehova örömét leli a szívből jövő engedelmességben (Péld 23:15).

Ne feledd, hogy Jehova az egyetlen, aki megvizsgálja a szíveket, és magához vonzza az embereket (Péld 21:2; Ján 6:44). A mi szerepünk az, hogy együttműködjünk vele (1Kor 3:9). Olyan ez, „mintha az Isten kérne kérlelőn általunk” (2Kor 5:20; Csel 16:14). Jehova senkit sem kényszerít az igazság elfogadására, de miközben használjuk a Szentírást, arra indíthatja a hallgatóinkat, hogy felismerjék, hogy amit hallanak, az válasz a kérdéseikre vagy az imáikra. Mindig gondolj erre, ha alkalmad nyílik mások tanítására, és komolyan kérd Jehova irányítását és támogatását (1Krón 29:18, 19; Ef 1:16–18).