Egy testté lettünk

1. ’Csontomból csont, testemből test’,

nem vagyok már, ki társtalan él.

Istentől kaptalak téged,

így lettél, lásd, enyém.

Egy test vagyunk, egy az utunk,

mert így akarta égi Urunk.

Mily szép, hogy férj-feleségként

családot alkotunk,

s áldva őt, a szívünk érte ég.

Amíg Jah vezet,

lesz bennünk hű szeretet.

Ígéretünk tartsuk be hát,

úgy vár reánk öröm, boldogság.

Ó, bárcsak őt magasztalnánk,

s most már mindig enyém lennél!