4. KÉRDÉS

Minden élőlény egy közös őstől származik?

Darwin úgy gondolta, hogy talán minden élőlény egy közös őstől származik. A földön található élővilág múltját egy nagy fához hasonlította. Később azt feltételezték, hogy az „élet fája” először csak egy fatörzs volt, melyet az első egyszerű sejtek alkottak. A törzsből kinőttek a főágak, a nagyobb növény- és állatcsoportok. Ezek szétágaztak, és kialakultak a növény- és állatcsaládok. Ezekből az ágakból aztán gallyak nőttek ki, vagyis megjelentek a ma élő növény- és állatfajok. Tényleg ez történt?

Mit mondanak sokan a tudósok közül? Sokak szavaiból arra lehet következtetni, hogy a fosszíliák bizonyítják azt az elméletet, hogy az élet egy közös őstől származik. Azért is mondják azt, hogy minden élőlény egy közös ősből kellett, hogy kifejlődjön, mert minden élő szervezetben hasonló „számítógépes nyelvezet”, vagyis DNS található.

Mit mond a Biblia? A teremtésről szóló beszámoló azt mondja, hogy a növények, a vízben és a szárazföldön élő állatok, valamint a madarak „a maguk neme szerint” lettek megalkotva (1Mózes 1:12, 20–25). Ez a megfogalmazás teret enged a ’nemen’ belüli változatosságnak, de azt is jelzi, hogy a nemek között konkrét határok vannak. A Biblia szavai alapján arra számít az ember, hogy a fosszíliák azt fogják mutatni, hogy az új növények és állatok hirtelen jelentek meg, méghozzá teljesen kifejlődve.

Mit mutatnak a tények? Alátámasztják a bizonyítékok a Biblia beszámolóját, vagy Darwinnak volt igaza? Mit tárnak fel az elmúlt 150 év felfedezései?

DARWIN FÁJA KIDŐL

Az utóbbi években a tudósoknak számos egysejtű élőlény, növény és állat genetikai kódját sikerült összevetniük. Arra számítottak, hogy az összehasonlításoknak köszönhetően beigazolódik majd Darwin elmélete az „élet fájáról”. Ám nem így történt.

Mit tártak fel a kutatások? Malcolm S. Gordon biológus 1999-ben ezt írta: „a jelek szerint az életet sok kiindulópontra lehet visszavezetni. Úgy tűnik, az élet fájának nem pusztán egyetlen gyökere van”. És vajon arra van bizonyíték, hogy a nagyobb ágak egyetlen törzsből erednek, ahogy azt Darwin hitte? Gordon így folytatja: „A közös ősről alkotott hagyományos elmélet nem tűnik igaznak a mai rendszertan alapján az országokra. És minden bizonnyal nem igaz sok törzsre sem, sőt talán egyikre sem, és valószínűleg sok osztályra sem a törzseken belül.”a ²⁹

A legújabb kutatások is ellentétben állnak Darwin közös ősről szóló teóriájával. 2009-ben például a New Scientist folyóiratban megjelent egy cikk, mely Eric Bapteste evolúciótudóst idézte: „Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.”³⁰ Ugyanez a cikk Michael Rose evolúcióbiológus szavait is idézte: „Mindannyian tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.”b ³¹

MIT MONDANAK A FOSSZÍLIÁK?

Sok tudós a fosszíliákat hozza fel érvként arra az elméletre, hogy az élet egy közös őstől származik. Például azt mondják, hogy a fosszíliák bizonyítják, hogy a halakból kétéltűek, a hüllőkből pedig emlősök lettek. De mit mutatnak valójában a fosszíliák?

„A Darwin idejében élt és a ma élő geológusok által talált fosszíliák nem egy fokozatosan kifejlődő élővilágra utalnak. Inkább egy igencsak rendszertelen fosszíliagyűjteménnyel van dolguk, melyben az egymás után következő fajok hirtelen jelentek meg, alig változtak vagy semmilyen változáson nem mentek át az életidejük folyamán, majd hirtelen eltűntek” – mondja egy evolúciókutató paleontológus, David M. Raup.³²

Valójában a legtöbb fosszília azt mutatja, hogy az állatok egyes rendszertani csoportjai még hosszú időszakok alatt sem alakultak át. A bizonyítékok nem erősítik meg, hogy az egyik csoport a másikból fejlődött volna ki. Az új, egyedi testfelépítésű élőlények hirtelen jelentek meg. Az új jellegzetességek is hirtelen jelentek meg. Egy példa erre a denevér. Nincs olyan primitívebb élőlény, amelyet egyértelműen kapcsolatba lehetne hozni a szonár- és ekholokációs rendszerrel tájékozódó denevérrel.

A jelek szerint az állatok rendszertani kategóriáinak több mint a fele tulajdonképpen egy viszonylag rövid idő alatt jelent meg. Mivel ennyire hirtelen jelent meg sok új és egyedi életforma, a paleontológusok „kambriumi robbanás”-ként utalnak erre az időszakra. Mikor volt a kambriumi időszak?

Tételezzük fel, hogy a kutatók becslései pontosak. Ebben az esetben a föld történelmét egy futballpálya hosszúságú időegyenessel lehetne szemléltetni (1). A pályának körülbelül a 7/8-áig kellene elsétálnod, hogy elérj ahhoz az időszakhoz, melyet a paleontológusok kambriumi időszaknak neveznek (2). A fosszíliákból az látható, hogy a kambriumi időszaknak egy rövid szakaszában tűntek fel az állatok főbb kategóriái. Mennyire volt rövid ez az időszak? Még egy lépést sem tenne ki a futballpályán!

Egy futballpálya hosszúságú időegyenes, mely mutatja a földtörténet kezdetét és a kambriumi robbanást

Mivel ez a sokféle életforma viszonylag hirtelen jelent meg, sok evolúciókutatóban kérdések ébredtek Darwin elméletének hagyományos verziójával kapcsolatban. Például Stuart Newman evolúcióbiológus 2008-ban egy interjúban arról beszélt, hogy szükség van egy másik evolúcióelméletre, mely magyarázatot adna az új életformák hirtelen megjelenésére. Ezt mondta: „Úgy hiszem, a darwini mechanizmus, mellyel eddig minden evolúciós változást magyaráztunk, hamarosan csak egy lesz – és talán nem is a legfontosabb – a közül a sokféle mechanizmus közül, melyek segítenek megérteni a testfelépítésben történt nagyobb változások evolúcióját, a makroevolúciót.”³³

PROBLÉMÁK A „BIZONYÍTÉKKAL”

Fosszíliák, ahogy néhány tankönyvben szerepelnek, illetve az egymáshoz viszonyított méretük — Miért nem a valóságnak megfelelően ábrázolja néhány tankönyv a feltételezett sorrendben feltüntetett fosszíliák viszonylagos méretét?

Balra fent: így szerepel néhány tankönyvben

Jobbra fent: az egymáshoz viszonyított méretek

De mi a helyzet azokkal a fosszíliákkal, melyeket arra hoznak fel példaként, hogy a halak kétéltűekké fejlődtek, a hüllők pedig emlősökké? Megbízható bizonyítékot nyújtanak az evolúcióra? Ha közelebbről megnézzük a fosszíliákat, több problémát is felfedezünk.

Először is, a tankönyvekben a hüllők és az emlősök közti átmenetet szemléltető fosszíliasorozat egyes darabjainak egymáshoz viszonyított méretét időnként nem valósághűen ábrázolják. A fosszíliák nem egyforma méretűek, hanem vannak közöttük hatalmas, illetve egészen kicsi élőlények kövületei is.

Ennél komolyabb probléma az, hogy semmi sem bizonyítja, hogy ezek közt az állatok közt lett volna valamiféle rokonsági kapcsolat. A tudósok becslése szerint a láncban szereplő példányokat gyakran több millió év választja el egymástól. Henry Gee zoológus ezt a megjegyzést teszi ezzel kapcsolatban: „Olyan hatalmasak a fosszíliákat elválasztó időintervallumok, hogy semmi biztosat nem mondhatunk az elődök és az utódok közötti lehetséges kapcsolatról.”c ³⁴

Malcolm S. Gordon biológus a halak és a kétéltűek fosszíliáiról azt mondta, hogy a talált leletek csak egy kis részét „képviselik az akkori biológiai sokféleségnek ezeken a rendszertani csoportokon belül, és az egyedek nem is a legjellegzetesebbek”. Majd ezt mondta: „Nincs rá mód, hogy megtudjuk, hogy mekkora szerepük volt ezeknek az organizmusoknak a későbbi egyedfejlődésben – ha egyáltalán volt valami szerepük –, illetve hogy milyen kapcsolatban lehettek egymással.”d ³⁵

Ábra, mely mutatja a feltételezett kapcsolatokat a különböző állatfajok között

MIT MUTATNAK TÉNYLEGESEN A „FILMKOCKÁK”?

A National Geographic egyik 2004-es cikke azt írta a fosszíliákról, hogy olyanok, mint „egy film az evolúcióról, melynek minden 1000 filmkockájából 999 odaveszett vágás közben”.³⁶ Mit sejtet ez a hasonlat?

Egy filmtekercs és néhány filmkocka a filmből — Ha a fosszíliák „95 filmkockája” azt mutatja, hogy az állatok rendszertani csoportjai nem egymásból fejlődtek ki, akkor miért helyezik el a paleontológusok a fennmaradó „5 filmkockát” úgy, hogy ezt a benyomást keltsék?

Tegyük fel, hogy megtaláltál 100 kockát egy 100 000 filmkockából álló filmből. Hogyan próbálnád kideríteni, hogy miről szól a film? Biztosan van egy elképzelésed a történetről. De mi van akkor, ha a 100 filmkockából csak 5-öt tudsz úgy elrendezni, hogy alátámassza az elgondolásodat, míg a többi 95-ből egy teljesen más történet bontakozik ki? Észszerű lenne amellett erősködni, hogy e miatt az 5 filmkocka miatt a te történeted áll a legközelebb ahhoz, amiről a film szól? Lehetséges, hogy azért rendezted el ilyen sorrendben az 5 filmkockát, mert így illenek bele a legjobban az elképzelésedbe? Vajon nem lenne logikusabb, hogyha hagynád, hogy a többi 95 filmkocka is formálja a véleményedet?

Mi a kapcsolat a filmkockák között, és aközött, ahogyan az evolucionisták a fosszíliákat értelmezik? A kutatók éveken át nem ismerték el, hogy a fosszíliák nagy többsége – vagyis a film 95 kockája – azt mutatja, hogy a fajok csak nagyon keveset változtak az idők folyamán. Miért nem szóltak egy ilyen fontos tényről? Richard Morris író ezt mondta: „Úgy látszik, a paleontológusok elfogadták a hagyományos elméletet a fokozatosan történő evolúciós változásokról, és még annak ellenére is ragaszkodtak hozzá, hogy ellenkezett a feltárt bizonyítékokkal. A fosszíliákat az elfogadott evolúcióelmélet fényében próbálták meg értelmezni.”³⁷

„Azt állítani egy sorozat fosszíliáról, hogy azok egymásból fejlődtek ki, az nem egy bizonyítható tudományos hipotézis, hanem egy olyan állítás, amelynek annyi valóságalapja van, mint egy esti mesének – szórakoztató, talán még tanulságos is, de nem tudományos” (Henry Gee: In Search of Deep Time—Beyond the Fossil Record to a New History of Life, 116–117. oldal)

És napjaink evolucionistái? Vajon lehetséges, hogy ők is úgy rakják sorba a fosszíliákat, hogy az összhangban legyen a jelenleg elfogadott evolúcióelméletekkel, és nem azt a sorrendet választják, amelyet a fosszíliák többsége és a genetikai bizonyítékok igazolnak?e

Mit gondolsz? A Bibliát vagy Darwint támasztják alá a bizonyítékok? Összegezzük az eddig megvizsgált tényeket.

Még az első élőlény sem nevezhető „egyszerűnek”.
Annak az esélye, hogy a sejtnek akár csak az összetevői is létrejöjjenek a véletlen folytán, hihetetlenül kicsi.
A sejteket vezérlő „számítógépes program”, vagy kód, a DNS elképesztően bonyolult, és rendkívüli zsenialitásról árulkodik, hiszen messze felülmúl minden ember készítette programot és adattároló-rendszert.
A genetikai kutatások azt mutatják, hogy az élőlények nem közös őstől származnak. Ezenkívül az állatok főbb rendszertani csoportjai hirtelen jelennek meg a fosszíliákban.

E tények alapján szerinted észszerű arra következtetni, hogy a bizonyítékok összhangban vannak azzal, amit a Biblia mond az élet eredetéről? Sokan azt állítják, hogy a tudomány sok mindenben ellentmond annak, amit a Biblia a teremtésről ír. Tényleg így van? Mit mond igazából a Biblia?

a Az élőlények rendszerezésének egyik módja egy hétlépcsős rendszer. Az egymást követő kategóriák az élőlények egyre szűkebb csoportját jelölik. Az első, a legtágabb kategória az ország. Utána következik a törzs, majd az osztály, a rend, a család, a nemzetség és a faj. A lovat például a következőképpen sorolják be: ország: Animalia; törzs: Chordata; osztály: Mammalia; rend: Perissodactyla; család: Equidae; nemzetség: Equus; faj: Caballus.

b Meg kell jegyezni, hogy sem a New Scientist cikke, sem Eric Bapteste vagy Michael Rose nem arra céloztak, hogy az evolúció elmélete téves. Inkább arra gondoltak, hogy Darwin teóriájának az alapköve, vagyis az általa felvázolt elmélet az „élet fájáról” nem támasztható alá bizonyítékokkal. Ezek a tudósok továbbra is keresik a magyarázatot az evolúcióra.

c Henry Gee nem azt akarja sugallni, hogy az evolúció elmélete téves. Csak rá akart mutatni, hogy a fosszíliákból nem tudhatjuk meg a teljes képet.

d Malcolm S. Gordon az evolúcióelméletet fogadja el.

e Lásd például a „Néhány szó az ember evolúciójáról” című kiemelt részt.

TÉNYEK ÉS KÉRDÉSEK

Tény: Olyan kutatók is megkérdőjelezik az evolúció két alappillérét, akik nem fogadják el a Biblia teremtésről szóló beszámolóját – megkérdőjelezik azt, hogy az élőlények közös őstől származnak, és hogy az élőlények testfelépítés alapján megkülönböztetett főbb csoportjai egymásból fejlődtek ki, fokozatosan, apró változások összeadódásával.

Kérdés: Ha ennyi vita lengi körül Darwin elméletének e két alappillérét, beszélhetünk az általa megfogalmazott evolúciós elméletről nyugodt szívvel úgy, mint ami egy tudományos tény?
Tény: Minden élő szervezetben hasonló a DNS-nek, vagyis annak a „számítógépes nyelvezetnek”, vagy kódnak a szerkezete, mely nagyban meghatározza a sejt vagy sejtek formáját és feladatát.

Kérdés: Lehetséges, hogy ez a hasonlóság nem azért van, mert közös őstől származnak, hanem azért, mert ugyanaz a Valaki tervezte őket?

Néhány szó az ember evolúciójáról

Sok tankönyvben és enciklopédiában az ember kifejlődését egy képsorral ábrázolják. A sor legelején egy meggörnyedt, majomszerű teremtmény látható, mely után egyre egyenesebb tartású és nagyobb fejű teremtmények következnek. A sor végén a mai ember áll. Ezek a rajzok, illetve azok a szenzációs hírek a médiában, melyek úgynevezett hiányzó láncszemek felfedezéséről számolnak be, azt a benyomást keltik, hogy rengeteg bizonyíték van arra, hogy az ember majomszerű teremtményekből fejlődött ki. Vajon ezek az állítások cáfolhatatlan bizonyítékokon nyugszanak? Vizsgáljunk meg néhány témakört, és nézzük meg, mit mondanak az evolúciókutató tudósok.f

MIT BIZONYÍTANAK A FOSSZÍLIÁK?

Tény: A XX. század elején egy biliárdasztalon is elfértek azok a fosszíliák, melyekkel alátámasztották azt az elméletet, hogy az emberek és a majmok közös őstől származnak. Azóta még több fosszília került elő. Azt mondják, hogy ma már egy egész vagont megtöltenének.³⁸ A többségük azonban nem több egy-egy csontnál vagy fognál. Teljes koponyát nemigen találni, teljes csontvázról nem is beszélve.³⁹

Kérdés: Most, hogy ennyi fosszília van, melyről azt mondják, hogy az ember „családfájához” tartozik, választ kaptak az evolúciókutató szakemberek arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan fejlődött ki majomszerű teremtményekből az ember?

Válasz: Nem. Sőt, Robin Derricourt, az ausztráliai Új-dél-walesi Egyetem munkatársa 2009-ben ezt írta a fosszíliák besorolásával kapcsolatban: „Talán az egyetlen dolog, amiben egyet tudunk érteni, az az, hogy nem értünk egyet.”⁴⁰ 2007-ben a Nature című tudományos folyóiratban megjelent egy cikk, melyet azok a kutatók írtak, akik megtalálták az evolúciós fa egyik újabb állítólagos hiányzó láncszemét. Azt írták, hogy arról semmit sem tudni, hogy mikor vagy hogyan fejlődött ki a majmok ágából az emberi ág.⁴¹ Gyenis Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Tanszékének kutatója ezt írta 2002-ben: „a hominida fosszíliák kategorizálása és az evolúciós helyük meghatározása állandó vita tárgya.”g Azt is kijelenti, hogy az eddig összegyűlt fosszíliák nem visznek közelebb bennünket ahhoz, hogy megtudjuk, hogy pontosan mikor, hol és hogyan fejlődött ki majomszerű teremtményekből az ember.⁴²

HÍREK A „HIÁNYZÓ LÁNCSZEMEKRŐL”

Tény: A médiában gyakran óriási hírként jelentik be, amikor megtalálnak egy újabb „hiányzó láncszemet”. Például amikor 2009-ben bemutatták az Idának keresztelt fosszíliát, az egyik újság megjegyezte, hogy „akkora hírverést csaptak körülötte, mintha rocksztár lenne”.⁴³ Nagy-Britanniában a The Guardian című újság például a következő szalagcímet közölte: „Elképesztő lelet: Ida, az emberi evolúció »hiányzó láncszeme«!”⁴⁴ Ám mindössze néhány nappal később a szintén brit New Scientist című tudományos folyóirat ezt írta: „Ida mégsem egy »hiányzó láncszem« az emberi evolúcióban.”⁴⁵

Kérdés: Miért van az, hogy minden alkalommal, amikor találnak egy „hiányzó láncszemet”, az nagy publicitásnak örvend, de amikor ugyanazt a fosszíliát eltávolítják a „családfáról”, arról szinte senki sem beszél?

Válasz: A korábban már idézett Robin Derricourt ezt mondja azokról a kutatókról, akik fosszíliákat találnak: „Annak érdekében, hogy a hagyományos akadémiai körökön kívülről is szert tegyenek anyagi támogatásra, a kutatócsoportok vezetőinek néha az egekig kell magasztalniuk a »felfedezéseiket«, hogy milyen egyedülállóak és korszakalkotók, a sajtó és az elektronikus média pedig szintén erre ösztönzi őket azzal, hogy vadászik a drámai hírekre.”⁴⁶

TANKÖNYVI RAJZOK ÉS MODELLEK A MAJOMEMBERRŐL

Tény: Azok a rajzok, amelyeket a tankönyvekben és a múzeumokban látunk, gyakran jellegzetes arcvonásokkal, bőrszínnel és testszőrzettel ábrázolják az ember állítólagos őseit. A régebbi „ősöket” majomszerűnek tüntetik fel, míg a közelebbi „őseinket” emberibb arcvonásokkal és bőrszínnel, illetve kevesebb szőrzettel ábrázolják.

Kérdés: Képesek a tudósok a fosszilis maradványok alapján hitelesen ábrázolni ezeket a jellegzetességeket?

Válasz: Nem. 2003-ban az ausztráliai Adelaide-i Egyetem Anatómiai Tanszékének törvényszéki antropológusa, Carl N. Stephan ezt írta: „az ember hajdani őseinek arcáról nem lehet objektív rekonstrukciót készíteni, illetve leellenőrizni azt.” Azt mondja, hogy a mai majmok arcvonásait alapul véve „minden bizonnyal csak erősen elfogult, meglehetősen pontatlan és alaptalan ábrázolások készülhetnek”. Milyen következtetést vont le? „Bárminemű »rekonstrukció« készüljön is egy ősi hominida arcvonásairól, az valószínűleg félrevezető lesz.”⁴⁷

AZ INTELLIGENCIA ÉS AZ AGYTÉRFOGAT

Tény: Az evolucionisták többek között az agytérfogat alapján határozzák meg, hogy egy állat mennyire közeli vagy távoli rokona az embernek.

Kérdés: Megbízható támpont az agytérfogat az intelligencia meghatározásában?

Válasz: Nem. Az egyik kutatócsoport, amely az agy térfogata alapján próbált következtetéseket levonni arról, hogy melyik kihalt állat van közelebbi rokonságban az emberrel, beismerte, hogy gyakran úgy érzik, hogy „ingoványos talajon” állnak.⁴⁸ Miért? A Scientific American Mind című folyóirat 2008-ban kijelentette: „Az embereket és más állatfajokat vizsgálva a tudósoknak nem sikerült kapcsolatot felfedezniük az abszolút és viszonylagos agytérfogat és a felfogóképesség között, ahogy az agy egy-egy területének a mérete vagy megléte és az intelligencia között sem, kivéve talán a Broca-mezőt, az ember beszédközpontját.”⁴⁹

Mit gondolsz? Miért agytérfogat szerint sorakoztatják fel a tudósok a fosszíliákat a majomtól kezdve az emberig, ha tudva levő, hogy az agytérfogat nem nyújt megbízható támpontot az intelligencia meghatározásában? Talán megpróbálják a teóriájukhoz szabni a bizonyítékot? És miért állandó vita tárgya a kutatók között az, hogy melyik fosszília képezze részét az emberi „családfának”? Nem lehet, hogy a tanulmányozott fosszíliák pontosan azok, amiknek látszanak: kihalt majmok maradványai?

De akkor mi a helyzet a Neander-völgyben talált maradványokkal, melyeket gyakran bizonyítékként hoznak fel arra, hogy létezett valamiféle ősember? A kutatók kezdik átformálni a véleményüket a Neander-völgyi emberről. Milford H. Wolpoff 2009-ben azt írta az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban, hogy „elképzelhető, hogy a Neander-völgyi ember igazából egy embertípus volt”.⁵⁰

Minden őszinte ember számára nyilvánvaló, hogy az egoizmusnak, a pénznek és a médiától való függésnek nagy szerepe van abban, ahogyan az ember evolúciójára felhozott „bizonyítékokat” beállítják. Te minden további nélkül megbíznál ilyenfajta bizonyítékokban?

f Megjegyzés: Az itt idézett kutatók egyike sem hisz abban, amit a Biblia a teremtésről tanít. Mindannyian az evolúció tanítását fogadják el.

g A „hominida” szót az evolúciókutatók az emberi családra és az őskori emberszerű fajokra használják.

MI A BAJ EZZEL A KÉPPEL?

Az ilyenfajta képek a kutatók és a rajzművészek elképzeléseit és elfogultságát tükrözik, nem pedig a tényeket.⁵¹
A legtöbb rajz koponyadarabok és egy-egy előkerült fog alapján készül. Teljes koponyát nemigen találni, teljes csontvázról nem is beszélve.
A kutatók nincsenek közös nevezőn azt illetően, hogy milyen szempontok szerint osztályozzák a különféle állatok fosszíliáit.
A rajzművészek nem tudják hitelesen ábrázolni a kihalt élőlények arcvonásait, bőrszínét és szőrzetét.
Elsősorban a koponyaméret dönti el, hogy az ember elődei között hol foglaljon helyet egy állat fosszíliája, annak ellenére, hogy az agytérfogat nem nyújt megbízható támpontot az intelligencia meghatározásában.