Dávid és Góliát

Jehova így szól Sámuelhez: „Menj el Isaihoz! Az egyik fia lesz Izrael következő királya.” Amikor Sámuel Isai házához ér, és meglátja a legidősebb fiút, ezt gondolja: „Biztosan ő lesz az.” De Jehovának más a véleménye, ezért ezt mondja neki: „Én nemcsak az emberek külsejét látom, hanem azt is, hogy mi van a szívükben.”

Isai odaállítja Sámuel elé a többi hat fiát is, de Sámuel ezt mondja:

– Egyikük sem Jehova választottja. Vannak még fiaid?

– Van még egy, a legkisebb, Dávid. Ő most nincs itt, a juhokat legelteti.

Amikor Dávid hazaér, Jehova ezt mondja Sámuelnek: „Ő az.” Ekkor Sámuel olajat önt Dávid fejére, vagyis felkeni Izrael következő királyának.

Valamivel később az izraeliták harcban állnak a filiszteusokkal. Van egy óriás termetű harcosuk, Góliát, aki nap mint nap gúnyolja az izraelitákat. Így kiabál nekik: „Küzdjön meg velem valaki! Ha ő győz, a szolgáitok leszünk. Ha én győzök, ti lesztek a mi szolgáink.”

Dávid testvérei katonák Izrael seregében. Egy nap ennivalót visz nekik a táborba, és meghallja Góliátot.

– Megküzdök vele – mondja.

– Még gyerek vagy – tiltakozik Saul király.

– De Jehova velem lesz.

Saul megpróbálja ráadni Dávidra a harci öltözetét, de Dávid ezt mondja: „Nem tudok benne küzdeni.” Aztán megfogja a parittyáját, lemegy a folyómederhez, és keres öt sima követ. A tarisznyájába teszi, és elindul Góliát felé. Az óriás így kiált neki: „Gyere, te kölyök! Jót lakmároznak majd belőled a madarak és a vadállatok.” Dávid nem ijed meg. Így kiált Góliátnak: „Te karddal és lándzsával harcolsz, én pedig Jehova nevében. Nem ellenünk harcolsz, hanem Isten ellen. Ma mindenki látni fogja, hogy Jehova erősebb minden kardnál és lándzsánál. A kezünkbe ad mindannyiótokat.”

Dávid beletesz egy követ a parittyájába, és teljes erővel megforgatja. Elrepíti a követ, és Jehova segítségével homlokon találja Góliátot. Az óriás holtan rogyik össze, a filiszteusok pedig rémülten elmenekülnek. Te tudsz úgy bízni Jehovában, mint Dávid?