Ezsdrás Isten törvényére tanítja a népet

Már hetven év is eltelt azóta, hogy az izraeliták többsége visszatért Jeruzsálembe. De néhányan még mindig a Perzsa Birodalomban élnek. Például Ezsdrás is, aki Jehova törvényére tanítja a népet. Megtudja, hogy Jeruzsálemben az emberek nem tartják be a törvényt, ezért el akar menni hozzájuk, hogy segítsen nekik. A perzsa király, Artaxerxész ezt mondja neki: „Isten bölccsé tett, hogy megtanítsd az embereknek a törvényt. Menj nyugodtan Jeruzsálembe, és vidd magaddal azt, aki szeretne veled menni!” Ezsdrás összegyűjti azokat, akik Jeruzsálembe akarnak menni. Indulás előtt imádkoznak Jehovához, hogy vigyázzon rájuk a hosszú úton.

Négy hónap múlva megérkeznek Jeruzsálembe. Itt a fejedelmek így szólnak Ezsdráshoz: „Az izraeliták nem fogadtak szót Jehovának, és bálványimádó nőket vettek feleségül.” Szerinted mit tesz Ezsdrás? Az egész nép szeme láttára letérdel, és így imádkozik: „Jehova, annyi mindent tettél értünk, mi mégis vétkeztünk ellened.” Az emberek megbánják a hibáikat, de még mindig rossz dolgokat tesznek. Ezsdrás kiválaszt véneket és bírákat, akik megvizsgálják, hogy kinek-kinek min kell változtatnia. A következő három hónap alatt elküldik azokat, akik nem akarják Jehovát imádni.

Az ezután következő tizenkét év alatt újjáépítik a falakat Jeruzsálem körül. Ezsdrás mindenkit a köztérre hív, hogy Isten Törvényét olvassa nekik. Amikor elkezdi olvasni, mindenki feláll. Ezsdrás dicséri Jehovát, a nép pedig felemeli a kezét. Ezzel mutatják ki, hogy egyetértenek. Ezsdrás felolvas a Törvényből, és elmagyarázza az olvasottakat, eközben mindenki csendben hallgatja. Elismerik, hogy újra elhagyták Jehovát, és ezért nagyon sírnak. Másnap Ezsdrás még többet olvas nekik a Törvényből. Kiderül, hogy nemsokára meg kell tartaniuk a lombsátorünnepet. Rögtön hozzá is kezdenek, hogy felkészüljenek az ünnepre.

A hétnapos ünnepen mindenki nagyon boldog, és hálásak Jehovának, hogy jó termést tudtak begyűjteni. Józsué napjai óta nem volt ehhez fogható lombsátorünnep. Az ünnep végén az emberek összegyűlnek, és így imádkoznak: „Jehova, kiszabadítottál minket a rabszolgaságból, tápláltál minket a pusztában, és megajándékoztál minket ezzel a szép földdel. Mégis újra és újra engedetlenek voltunk. Elküldted a prófétáidat hozzánk, hogy figyelmeztessenek minket, de mi nem hallgattunk rájuk. És még így is türelmes voltál velünk, és megtartottad, amit Ábrahámnak ígértél. Megfogadjuk, hogy engedelmeskedni fogunk neked.” Ezután leírják, hogy mit határoztak el, majd a fejedelmek, a léviták és a papok lepecsételik az írást.