151. ÉNEK
„Szólítani fogsz”
1. Pára vagyunk: az élet tovaszáll,
és holnapra nincs többé.
Így illan el, és szívünknek ez fáj,
nagy bánatot okoz még.
Él-e újra majd az, aki meghalt?
Isten Szava ezt írja:
(REFRÉN)
Hangja szól, s a holtak hallják,
újra él, kit hív Atyánk.
Feltámadnak porukból,
erre ő úgy vágyik már!
Te csak bízz, ó, ne csodálkozz,
Isten jó, ad új erőt.
És így majd addig élünk,
amíg drága Teremtőnk.
2. Meghalhat még, ki Istent szereti,
de nem lesz elfelejtve.
Jah gondol rá, hisz barátja neki,
ha szólítja, felébred.
Megláthatjuk hát paradicsomát,
örök élet vár ott ránk.
(REFRÉN)
Hangja szól, s a holtak hallják,
újra él, kit hív Atyánk.
Feltámadnak porukból,
erre ő úgy vágyik már!
Te csak bízz, ó, ne csodálkozz,
Isten jó, ad új erőt.
És így majd addig élünk,
amíg drága Teremtőnk.