ALAMÓT

(hajadon, leány; fiatal nő):

Nyilvánvalóan egy zenei technika elnevezése. Valószínűleg fiatal nők esetében a szopránra, fiúk esetében a falzettre (fejhangra) utal. Az 1Krónikák 15:20-ban a húros hangszerekről az olvasható, hogy „alamótra” vannak hangolva. Itt az alamót szó a héber kifejezés transzliterált, vagyis betű szerint átírt formája. A 46. zsoltár feliratában viszont a héber ʽalá·móthʹ úgy van fordítva, hogy „a leányok”.

A következő versben, azaz az 1Krónikák 15:21-ben egy másik zenei kifejezés is transzliterálva van, mégpedig a semí·níthʹ, amely a következő megfogalmazásban fordul elő: ’seminitre hangolt hárfák’. Ám a 6. és a 12. zsoltár feliratában így fordítják: „mélyebb oktávra”. Noha az alamót és a seminit jelentése nem feltétlenül teljesen más, néhány tudós mégis úgy véli, hogy a két szó ellentétes egymással. Látszólag ezt támasztja alá a zsoltárok tartalma is: a 6. és 12. zsoltár – ahol a feliratban a semí·níthʹ szerepel – valamelyest kesergő hangvételű, ennélfogva komorabb, mélyebb hangfekvéssel kísérendő, míg a 46. zsoltár – ahol a feliratban az ʽalá·móthʹ szerepel – vidám hangvételű, ezért ésszerűen magasabb hangfekvéssel kísérendő vagy éneklendő. (Lásd: HÁRFA; ZENE.)