ARGÓB

(földhant, göröngy):

1. Vélhetően egyike azoknak a férfiaknak, akiket Izrael királyával, Pekájával együtt i. e. 778 táján egy Péka nevű trónbitorló orvul meggyilkolt. A bűntett elkövetésében részt vett vele még 50 férfi is Gileád fiai közül (2Ki 15:23–25).

2. Egy vidék Básán területén, amelyet Izrael már akkor elfoglalt, amikor még a Jordán k. oldalán táborozott, és amely Manassé törzsének a területe lett. Feltehetően Óg királyságának a székhelye volt, és a leírás szerint a nagyon sok vidéki városon kívül 60 megerősített városa is volt (5Mó 3:4, 5, 13, 14). „A refaiták földjének”, vagyis az óriások földjének nevezték.

Argób a Galileai-tengertől K-re feküdt. Bár a hagyomány szerint al-Ledzsával, a Damaszkusztól kb. 32 km-re D-re fekvő, lávával borított területtel azonos, a Mózes ötödik könyvében található leírás – miszerint Argób vidéki városok területe volt – inkább arra mutat, hogy az al-Ledzsától Ny-ra lévő termékeny síksággal egyezik, amely valószínűleg a Nahr-al-Rukad, a Nahr-al-Alan és a Nahal-Jarmúk között terül el. Ezen a széles fennsíkon semmi nem nyújtott természetes védelmet a városoknak, és szükség lehetett a Szentírásban említett ’magas falakra’. Ilyen nagy városok romjai láthatók szétszórtan Básán egész területén.

Salamon király idejében Argób egyike volt annak a 12 körzetnek, amelyek élén olyan megbízottak álltak, akiknek gondoskodniuk kellett élelemről a királyi háznép tagjai számára (1Ki 4:7, 13).