ARNON VÖLGYE
A Holt-tenger k. oldalának nagyjából a felénél egy mély szurdok, az Arnon völgye hasítja ketté a magasan fekvő sík vidéket. A benne lévő folyó a Vádi-Mudzsib (Nahal-Arnon), amelyet számos mellékfolyó vize táplál (4Mó 21:14), és amely – a Jordánon kívül – az egyetlen fontos vízfolyás, amely a Holt-tengerbe ömlik. A keskeny völgy két oldalán vörös- és sárgahomokkő sziklák meredeznek, a völgyben pedig egész évben áttetsző vízű patak csörgedezik, amelyben hemzsegnek a halak. A patak mentén fűzfák és leanderek nőnek, s rendkívül buja a növényzet. Amint a patak elhagyja az égbe tornyosuló sziklafalakat, és a Holt-tenger lapos partjára ér, a szélessége 12 és 30 m között mozog, a mélysége pedig 0,3 és 1,2 m között.
Az Arnon-szurdok, mely helyenként közel 520 m mély és kb. 3 km széles
Ez a félelmetes szurdok, amely a tetején mintegy 3 km széles, közel 520 m mély. Csupán néhány átjáró vezetett rajta keresztül (Ézs 16:2), így nem véletlenül szolgált természetes határként. Az idő tájt, amikor az izraeliták meghódították, az Arnon az amoritákat választotta el a moábitáktól; az amoriták a folyótól É-ra laktak, a moábiták pedig D-re (4Mó 21:13). Ám Jefte üzenete, amelyet az ammonitáknak küldött, azt mutatja, hogy jóllehet az Arnontól É-ra fekvő terület egykor az ammoniták fennhatósága alatt állt, de az amoriták még Izrael érkezése előtt meghódították (Bí 11:12–27). Izrael megkerülte Moáb területét, így jutott el az Arnonig, valószínűleg annak a felső szakaszáig. Ekkor Szihon, az amoriták királya megtámadta a népet, Izrael azonban győzelmet aratott, és birtokba vette az Arnontól felfelé, a Jabbókig húzódó területet (4Mó 21:21–24; 5Mó 2:24–36; lásd: JABBÓK VÖLGYE). Ez az elsőként meghódított terület azután Rúben törzsének és Gád törzsének a földrésze lett (5Mó 3:16; Jzs 12:1, 2; 13:8, 9, 15–28).
Mivel Jéhu nem követte szorosan Jehova törvényeit, később Szíria királyának, Hazáelnek a betolakodó seregei elfoglalták az Arnon vidékét (2Ki 10:32, 33). A híres Moábi kő feliratának a 26. sora említést tesz az Arnonról. Ebben a beszámolóban Moáb királya, Mésa azzal dicsekszik, hogy utat épített a völgyön át. A régészek számos erődöt és hidat tártak fel, amelyek mind azt támasztják alá, hogy stratégiailag mennyire előnyös volt az Arnon elhelyezkedése. A völgy neve megjelenik a Moáb ellen szóló próféciákban (Ézs 16:2; Jr 48:20).