KABUL

1. Egy város, amely Áser törzsének lett kijelölve az öröksége részeként (Jzs 19:24, 27). A mai Kabullal azonosítható, amely Akkótól úgy 13 km-re K-DK-re található.

2. Egy galileai körzetnek a neve. Ez a körzet abból a 20 városból állt, amelyet Salamon Hírámnak, Tírusz királyának adott. Salamon valószínűleg ezzel az ajándékkal fejezte ki az értékelését azért, hogy Hírám támogatta őt az építkezéseiben. Csakhogy ezek a városok „sehogy sem tűntek jónak [Hírám] szemében”, és ezt mondta Salamonnak: „Miféle városok ezek, amelyeket nekem adtál, testvérem?” Ezek után „Kabul földjének” kezdték nevezni e városokat (1Ki 9:10–13).

Josephus úgy beszél ezekről a városokról, hogy „közel [voltak] a tyrusi határhoz” (A zsidók története. VIII. könyv, 5. fej., 3. bek.). Ézsaiás pedig (9:1) ’a nemzetek Galileájának’ nevezi őket, és egyes tudósok szerint a 20 várost feltehetően pogányok lakták. Nem valószínű, hogy Salamon egy idegen királynak adta volna ezeket a városokat, ha izraeliták lakták volna őket, és nagyon is meglehet, hogy valóban az Izrael által lakott terület határain kívül feküdtek, de még azon a területen belül, amelyet Isten Izraelnek ígért, és amelyet Salamon apja, Dávid meghódított (2Mó 23:31; 2Sá 8:1–15). Hogy helyesen járt-e el Salamon, azt Istennek a 3Mózes 25:23, 24-ben feljegyzett törvénye fényében kétségbe vonták. Ezt a törvényt úgy is lehet értelmezni, hogy csak olyan területekre vonatkozik, amelyeket Isten szövetséges népe ténylegesen elfoglalt, és akkor Salamon ajándéka nem volt helytelen. De ha nem így értelmezzük, akkor ez is csak egy újabb példa arra, hogy Salamon nem ragaszkodott teljes mértékben Isten tanácsához, akárcsak akkor, amikor rengeteg lovat szerzett, valamint sok feleséget vett magának idegen nemzetekből. (Vö. az 5Mó 17:16, 17-et az 1Ki 4:26; 11:1–8-cal.)

A beszámoló nem tárja fel, hogy Hírám miért nem volt megelégedve a városokkal. Néhányan úgy vélik, hogy azért, mert a pogány lakosok hagyták tönkremenni őket, mások meg azt gondolják, hogy a fekvésük nem volt kedvező. Mindenesetre a városok arról kapták a ’Kabul földje’ nevet, hogy nem tetszettek Hírámnak. Ebben a szövegben a Kabul szó jelentése igencsak vitatott. Josephus (a fentiekben megadott helyen) az eredeti nyelven azt írja, hogy Kabul „föníciai nyelven annyit jelent, hogy ’nem tetszik’”, ám a mai tudósok nem találnak más bizonyítékot erre az értelmezésre. A szótárszerkesztők általánosságban azzal az indítvánnyal állnak elő, hogy itt szójátékról van szó, és a hasonló hangzású, héber kevalʹ értelmében szerepel itt a Kabul, azt jelentve, hogy ’jóformán semmi’. Érdekes, hogy Révay József is ez utóbbi értelemben adta vissza magyarul Josephus szavait: „ez phoinikiai nyelven annyit jelent, mint ’semmi’.” (Vö. még: 1Ki 9:13, Kat., lábj.; Szep., 1835, lábj.; Káldi, lábj.)

A Salamon építkezését követő események párhuzamos beszámolójában a 2Krónikák 8:2 beszél olyan ’városokról, amelyeket Hírám adott Salamonnak’, és azt írja, hogy ezeket Salamon újjáépítette, hogy izraeliták lakhassanak bennük. Az nem derül ki, hogy ezek ugyanazok a városok-e, amelyeket Salamon először Hírámnak adott ajándékba. Ha ugyanazok, akkor a vers azt jelezné, hogy Hírám nem fogadta el az ajándékot. Némelyek azt is mondják, hogy itt cseréről volt szó, vagyis városokat ajándékoztak egymásnak, bár a Királyok első könyvének 9. fejezete nem említ ilyesmit.