ELUL

A zsidók szent naptárjában a 6. holdhónapnak, a mezőgazdasági naptárban a 12. hónapnak a száműzetés utáni neve. Részben augusztusnak és részben szeptembernek felel meg. A név jelentése bizonytalan.

A nyár utolsó hónapja; ekkor érett a datolya, és ekkor volt a füge fő termése is. A szőlőszüret fő része is ebben a hónapban zajlott, és a hónap végére csorgott az újbor (3Mó 26:5; 4Mó 13:23; Jr 8:13).

Nehémiás elul hónapban fejezte be az 52 napos felújítási munkálatokat Jeruzsálem falain (Ne 6:15). Más szentírási utalások csak a hatodik hónapként említik elult (1Kr 27:9; Ez 8:1; Ag 1:1, 15).

Parker és Dubberstein táblázatai a Babylonian Chronology, 626 B.C.–A.D. 75 (1971, 27–47. o.) c. műben megmutatják, hogy a babilóniaiak időnként szökőhónapként használták az elul hónapot, csakúgy, mint az adár hónapot.