ELIMÁSZ

(varázsló):

Egy bizonyos zsidó férfinak – aki ’varázsló és hamis próféta’ volt – a neve vagy a címe, melyet a foglalkozása alapján vett fel; Elimász Ciprus szigetén élt az i. sz. első században (Cs 13:6–8). Amikor Lukács azt mondja, hogy ’varázslónak fordítják a nevét’, azzal a felvett nevére, az Elimászra utal, nem a Barjézusra. Nem volt szokatlan, hogy a zsidók akkoriban mágiával, varázslással foglalkozzanak, sem az, hogy görög társadalomban élve görög nevet vegyenek föl (Cs 8:9–11; 19:17–19; lásd: BARJÉZUS).