GÉZER

(darab, rész):

Királyi város a palesztinai parti síkság k. részén. Először akkor említi a Biblia, amikor elmondja, hogy a királya próbálta megmenteni Lákist a Józsué vezette izraelita hadseregtől, de hiába (Jzs 10:33; 12:7, 8, 12). Gézer az efraimitáknak lett kijelölve határvárosként (Jzs 16:3; 1Kr 7:28), de ők nem űztek el onnan minden kánaánita lakost (Jzs 16:10; Bí 1:29). A kehátitáknak is ki lett jelölve lévita városként (Jzs 21:20, 21; 1Kr 6:66, 67).

Dávid idejében a filiszteusokkal hozza összefüggésbe a Szentírás, amikor arról ír, hogy Dávid „Gébától egészen Gézerig” megfosztotta őket a hatalmuktól (2Sá 5:25; 1Kr 14:16). Az is Gézerben történt, hogy a husatita Szibbekai kitűnt a filiszteusok legyőzésekor, mégpedig azzal, hogy leterítette Sippait, aki a refaiták szülöttje volt (1Kr 20:4). Később Egyiptom fáraója támadta meg Gézert, de a Biblia nem említi, hogy miért. Miután a fáraó felégette a várost, és megölte az ott élő kánaánita lakosokat, Salamon feleségének adta hozományul. Salamon újjáépítette a várost, és feltehetően meg is erősítette (1Ki 9:15–17).

A történelmi feljegyzések is gyakran beszélnek Gézerről. A karnaki templom falain III. Thotmesz megörökítette Gézer elfoglalását. A város az amarnai táblákon is fontos helyként jelenik meg, mivel legalább kilencszer van megemlítve név szerint. Merneptah fáraó a sztéléjén a következőképpen dicsekszik saját tetteivel: „Gézer le van verve”.

A tudósok szerint az ókori Gézer a mai Tell-Dzsezernek (Abu-Susehnek; Tel-Gezernek) felel meg, amely kb. félúton van Jeruzsálem és Tel-Aviv-Jaffa (Joppé) között. Ennélfogva egy másik jelentős főúthoz is közel volt, amely évezredeken át összekötötte Egyiptomot és Mezopotámiát kereskedelmi és katonai szempontból. Tell-Dzsezer kiemelkedik a környezetéből, hisz a Seféla egyik hátságán terül el, ezért ellenőrzése alatt tarthatta mindkét utat.

A régészeti ásatások a XX. század elején kezdődtek ennél a tellnél (mesterséges halomnál). Azóta ez lett az egyik olyan helyszín, ahol a legtöbb ásatást végezték, és amelyet a legalaposabban tanulmányoztak Palesztinában. Itt találtak rá egyebek között egy Salamon korabeli kapura és egy kazamatás falra, mely egy törmelékrétegre épült. Erről a rétegről némelyek azt feltételezik, hogy akkor keletkezhetett, amikor a fáraó felégette Gézert. Azt mondják, hogy a város építési stílusát tekintve itt hasonló szerkezetek figyelhetők meg, mint Hácorban és Megiddóban, ami azt jelzi, hogy mindhárom várost ugyanazon tervek alapján építették. A még korábbi rétegekben rengeteg agyagtárgyat találtak, amelyeket a filiszteusok használtak. De a Tell-Dzsezer nevéhez köthető leghíresebb lelet a gézeri „naptár”, vagyis egy tábla, amelyen valószínűleg egy iskolásfiú memóriafejlesztő gyakorlata látható. Azért értékes ez a lelet, mivel betekintést enged a mai kutatóknak az ókori Izrael mezőgazdasági ciklusaiba és a Salamon kori héber írásba és nyelvbe.