EGYÉB
Asszír birodalom
ASSZÍRIA olyan birodalom volt, amelynek a történelmére a katonai győzelmek voltak jellemzők, és az, hogy többnyire kegyetlenül bánt a foglyokkal. Az asszírok életére az egyik legnagyobb hatást a vallás tette, a háborút pedig vallásuk igazi megnyilvánulásának tekintették. W. B. Wright történész a következőkről számol be: „A nemzet legfontosabb dolga a harc volt, és a papok voltak a háború örökös szítói. Többnyire a győzelmek során szerzett zsákmányok tartották fenn őket, amelyeknek egy meghatározott százalékát még a felosztás előtt mindig nekik adták át, mert a fosztogatóknak ez a csoportja rendkívül vallásos volt” (Ancient Cities. 1886, 25. o.).
A Biblia és a világi történelem is arról számol be, hogy Izrael és Asszíria között többször is volt valamilyen kapcsolat. Idővel Izrael arra kényszerült, hogy sarcot fizessen Asszíria királyának. Majd i. e. 740-ben Szamáriát, az északi királyság fővárosát legyőzték, és több ezer embert hurcoltak száműzetésbe. Az, hogy Jehova ezt megengedte, mutatja, hogy a hitehagyott Izrael mennyire lealacsonyodott szintre süllyedt. De amikor Szanhérib Jeruzsálemet is szerette volna a legyőzöttjei közé sorolni, Jehova egy angyala az asszírok seregéből 185 000 katonát ölt meg egyetlen éjszaka alatt (Ézs 36:1–37:38). Ahogy Jehova prófétái megjövendölték, Asszíria idővel elhagyatott rommá lett, és Babilon követte őt a világ színterén (Ézs 23:13; So 2:13).
TÉRKÉP: Asszír birodalom
A. H. Layard régész által készített festmény, mely bemutatja, milyen pompa volt II. Assur-nászir-apli nimrúdi (kalahi) palotájában
Ez az óriási, emberfejű szárnyas bika egykor II. Szargon palotáját díszítette
Falrészlet II. Assur-nászir-apli nimrúdi palotájából. Asszíria királyai az oroszlánvadászatot sportként űzték; Ninivére is így utaltak: „az oroszlánok tanyája” (Ná 2:11)
Udvari jelenet, amelyen II. Assur-nászir-apli király látható egy szolgával és egy védőszellemmel; a falrészlet a nimrúdi (kalahi) palotából származik, és a British Museumban található. Asszíria politikájában kulcsfontosságú szerepe volt a vallásnak
II. Assur-nászir-apli király, amint csatába vágtat, miközben az istene, Assur őelőtte repül, és ugyancsak nyilat lő ki. A British Museumban látható
II. Assur-nászir-apli király istenei jelképeivel körülvéve. A szarvkorona állítólag Assurt jelképezi; a szárnyas korong ebben az esetben a napistent, Samast; a félhold a holdistent, Színt; a többágú villám Adad villámlását; a csillag pedig Istárt
Szanhérib képviselője Jehovát gúnyolja, és követeli, hogy Jeruzsálem adja meg magát
Szanhérib prizmája (a Taylor-prizma a British Museumban), a király egyik utolsó krónikája, amelyben azzal dicsekszik, hogy megtámadta Júdát, de nem említi meg, hogy milyen szerencsétlenség érte a csapatait
Az asszírok kegyetlensége jól látható a palotájuk falain. Balra: elevenen megnyúzzák a káldeusokat, és kitépik a nyelvüket. Jobbra és középen: elevenen megnyúzzák és karóba húzzák a lákisi foglyokat
A bibliai próféciákhoz hűen Ninive (mely a képen az előtérben lévő Kújundzsík-domb) „letarolt város” lett (Ná 2:10).
A Babiloni krónika egyik táblája részletesen beszámol arról, ahogyan a babilóniaiak kifosztották az egykor híres-neves várost (Babiloni krónika B. M. [British Museum] 21901, Gadd-krónikaként vagy Ninive elestének krónikájaként is ismert)