ALLELUJA

A héber ha·lelú-Jáhʹ szó átírása. (A magyar bibliafordításokban fellelhető még az „Aleluja”, „Alleluja”, „Halleluja” vagy „Hallelujah” forma is.) A ha·lelú-Jáhʹ először a Zsoltárok 104:35-ben fordul elő, és az Új világ fordítás mindig úgy adja vissza, hogy „Dicsérjétek Jahot!”. A Héber Iratokban 24-szer szerepel, és a Zsoltárok 135:3 kivételével bevezeti és/vagy lezárja azt a zsoltárt, ahol éppen megjelenik. (Lásd: Zs 112:1; 115:18; 146:1, 10; 147:1, 20; 148:1, 14; 149:1, 9; 150:1, 6.) A Zsoltárok negyedik könyvének végén az „ámen”-t követi ez a kifejezés (Zs 106:48), görög megfelelője pedig négyszer szerepel a Jelenések 19:1–6-ban, ahol is a Nagy Babilon pusztulása feletti örömről olvasunk, amely összefügg azzal, hogy Jehova megkezdte királyi uralmát. (Lásd: JAH.)