IDDÓ

(1–5.: az Adája rövidített alakja;  jel.: ’Jehova felékesítette [a név viselőjét]’)

1. Jóah fia; Gersom családjából való lévita (1Kr 6:19–21).

2. Apja Ahinádábnak, akit Salamon megbízottjának neveztek ki, hogy Mahanaimból lássa el élelemmel a királyt (1Ki 4:7, 14).

3. Egy látnok, akinek a feljegyzésébe a Krónikák könyveinek összeállítója belenézett Salamon, Roboám és Abija király dolgai végett. Iddó írásaira úgy utalnak, mint ’fejtegetésére’, ’írásmagyarázatára’, vagyis ’midrására’ (2Kr 9:29; 12:15; 13:22, Kecsk., jegyz.).

4. Berekia apja és Zakariás próféta nagyapja (Ezs 5:1; 6:14; Za 1:1, 7). Ez az Iddó feltehetően ugyanaz, mint az 5-ös számmal jelzett.

5. Pap, aki azok között van felsorolva, akik i. e. 537-ben visszatértek Jeruzsálembe Zorobábellel. Joákim főpap idejében Iddó atyai háznépének fője Zakariás volt (Ne 12:1, 4, 12, 16). Feltehetően ugyanaz, mint a 4-es számmal jelzett.

6. (feltehetően a ’magasztal’ jelentésű alapszóból; v. egy másik alapszóból, amelynek  jel.: ’ismer, tud’): Fia egy bizonyos Zakariásnak; Manassé gileádi fél törzsének fejedelme Dávid király idejében (1Kr 27:21, 22).

7. A Kaszifja nevű helyen élő nétineus templomi szolgák feje, akik közül 220-an elkísérték Ezsdrást Jeruzsálembe i. e. 468-ban (Ezs 8:17, 20).