ISMÁJA

(hallja meg [figyeljen oda] Jehova; Jehova hallotta [odafigyelt]):

1. Kiemelkedő gibeoni harcos, aki Saul halála előtt csatlakozott Dávid seregéhez Ciklágban (1Kr 12:1, 4). Dávid „harminc” élenjáró harcosának ebben a korábbi felsorolásában Ismáját a harminc fejének nevezik, de az, hogy a későbbi felsorolásokból hiányzik a neve, arra enged következtetni, hogy időközben valószínűleg meghalt (2Sá 23:8, 18, 19; 1Kr 11:10, 11, 20, 21).

2. Dávid idejében Zebulon törzsének a fejedelme; Abdiás fia (1Kr 27:19, 22).