ITTAI

(az eredeti nyelven az Itiel rövidített alakja):

1. Gáti harcos, feltehetően a Gát nevű filiszteus városból; teljes mértékben lojális volt Dávidhoz. Amikor Dávid és a szolgái menekültek Jeruzsálemből Absolon lázadása miatt, 600 gáti, köztük Ittai is velük tartott. Dávid próbálta lebeszélni Ittait a város elhagyásáról, de a harcos a következő szavakkal fejezte ki szívből jövő ragaszkodását: „Él Jehova, és él az én uram, a király, hogy bárhol lesz is uram királyom, jelentsen az halált vagy életet, ott lesz a te szolgád is!” Dávid ekkor megengedte Ittainak, hogy továbbra is vele maradjon (2Sá 15:18–22).

Miután Dávid számba vette seregét, Joáb és Abisai mellett vezérnek nevezte ki a nem izraelita Ittait, mindegyiküket a hadsereg egyharmada fölé (2Sá 18:2, 5, 12).

2. Dávid vitézei közül az egyik; benjáminita és a Gibeából való Ribai fia (2Sá 23:29). Az 1Krónikák 11:31-ben Itainak nevezik.