JÁHEL

(kőszáli kecske):

A kenita Héver felesége, aki ezek szerint nem volt izraelita; ő ölte meg a kánaánita hadvezért, Siserát.

Jáhel a férjével Kedes közelében sátorozott, és béke volt Héver és a kánaánita elnyomók között (Bí 4:10, 11, 17, 21; lásd: KEDES 3.). Miután Sisera vereséget szenvedett Izraeltől, Héver semleges táborhelyére menekült, és Jáhel behívta őt a sátrába. Az asszony ezután betakarta őt egy takaróval. Sisera vizet kért, mire Jáhel egy fejedelmi csészében aludttejet adott neki inni. Miután újra betakarta, Sisera megkérte, hogy őrködjön a sátor bejáratánál. A kimerült férfi biztonságban érezte magát mint vendég, így gyorsan mély álomba merült. Jáhel, aki sátorlakóként kétségtelenül gyakorlott volt a sátorcövekek leverésében, odalopódzott Siserához egy kalapáccsal és egy sátorcövekkel, és a földhöz szögezte a fejét. Amikor a Siserát üldöző Bárák megérkezett, Jáhel megmutatta neki a hadvezért, aki ’egy nő kezétől’ halt meg, ahogy Debóra megjövendölte (Bí 4:9, 17–22). Debóra és Bárák a győzelmi énekükben dicsőítették Jáhelt, amiért bátran elbánt Jehova ellenségével, és ezt mondták róla: „felettébb áldott az asszonyok közt” (Bí 5:6, 24–27).