JÁSPIS

A napjainkban jáspisként ismert kő a kvarcnak egy olyan átlátszatlan változata, amelyben vas-oxid keverék található. Gyakran színes rétegek díszítik, melyek fehér, vörös, sárga, barna vagy fekete színűek lehetnek. Keményebb az üvegnél, és általában metamorf kőzetekben fordul elő, tömegesen vagy különálló kristályként. A jobb minőségűeket fényesre lehet csiszolni, és ezeket ékszerként használják fel. Mivel a jáspisról (gör.: iʹa·szpisz) azt írja a Jelenések 21:11, hogy „igen értékes drágakő”, mely ’kristálytisztán ragyog’, néhány tudós úgy véli, hogy az ókorban jáspisnak nevezett kő sokkal ritkább és drágább volt a mai, viszonylag olcsó jáspishoz képest, és hogy csillogó és áttetsző volt, nem pedig átlátszatlan. Néhány tudós azt feltételezi, hogy a görög kifejezés valójában a gyémántot jelöli.

Egy jáspis (héb.: ja·halómʹ) jelképezte az Áron által viselt ’ítélet melltáskáján’ Izrael 12 törzsének egyikét. A második sor utolsó köve volt jáspis (2Mó 28:2, 15, 18, 21; 39:11). A Tírusz királyát ’borító’ drágakövek között is volt jáspis (Ez 28:12, 13). A Jehova tündöklő égi trónjáról szóló látomásban János azt látta, hogy „a [trónon] ülő kinézetre olyan, mint egy jáspiskő és egy vörös színű drágakő” (Je 4:1–3, 10, 11). ’A szent város, az Új Jeruzsálem’ ragyogásáról azt írja a Biblia, hogy olyan, mint egy „kristálytisztán ragyogó jáspiskő”. A szent város fala jáspisból készült, ahogyan a falának első alapköve is (Je 21:2, 10, 11, 18, 19).