KELITA

(feltehetően a ’túl alacsony’ [vagyis: ’törpe növésű’] alapszóból):

1. Ezsdrás napjaiban egyike azoknak a lévitáknak, akik felismerték vétküket, hogy idegen feleségeket vettek maguknak, és ezért elbocsátották őket. Kelájának is nevezik (Ezs 10:23, 44). Valószínűleg megegyezik a 2-es és 3-as számmal jelzett személlyel.

2. Lévita, aki i. e. 455-ben segített Ezsdrásnak, amikor „megmagyarázták a törvényt a népnek” (Ne 8:7, 8; lásd az 1-es számmal jelzettet).

3. Lévita, akinek a leszármazottja, ha nem éppen ő maga, lepecsételte a Nehémiás idejében készült „megbízható megállapodást” (Ne 9:38; 10:1, 9, 10). Ha maga Kelita volt jelen, amikor ezt a megállapodást készítették, és nem egy leszármazottja, akkor valószínűleg megegyezik az 1-es vagy 2-es számmal jelzett személlyel.