PÓRÉHAGYMA

(héb.: chá·círʹ):

Egyike azoknak az eledeleknek, amelyek után az elegy nép és az izraeliták vágyakoztak a pusztában (4Mó 11:4, 5). A héber chá·círʹ szó, amelyet ebben a szövegben ’póréhagymának’ fordítottak, feltehetően ugyanabból az alapszóból származik, mint a ’fűnek’ visszaadott, azonos alakú héber szó (Ézs 40:7, 8). Ez az ennivaló a felsorolásban a vöröshagymával és a fokhagymával együtt szerepel, amelyek haszonnövények, és nagyon hasonlóak a póréhagymához, ebből pedig arra következtethetünk, hogy konkrét zöldségről, és nem valamilyen fűféléről van szó. A póréhagyma már ősidőktől fogva igen népszerű Egyiptomban, és mind a mai napig szívesen fogyasztják ebben az országban és Palesztinában is.

A póréhagyma (Allium porrum) nagyon hasonlít a vöröshagymára, de ez utóbbitól abban különbözik, hogy kevésbé csípős, vékony henger alakú, és a nedvdús, fűszerű levelei úgy 2,5 cm szélesek. A virágszár, amely egy nagy, tömör, gömbformájú virágzatban végződik, elérheti a kb. 60 cm-es magasságot. Ennek a kétéves növénynek a hagymáját és a leveleit megfőzik, fűszerként használják, de nyersen is megeszik.