LILIOM

A „liliomnak” fordított héber sú·sanʹ, valamint az ennek megfelelő görög kriʹnon szó alighanem sokféle virágot felölel, például a tulipánt, szellőrózsát, jácintot, nőszirmot és a kardvirágot. Koehler és Baumgartner szerint a héber elnevezés egy egyiptomi szóból származik, amelynek a jelentése: ’nagy virág’ (KBL. 958. o.). A görög történetíró, Hérodotosz (A görög–perzsa háború. II. könyv, 92.) az egyiptomi lótuszt „liliom”-nak nevezi, és sokan úgy vélik, hogy a Szentírásban szereplő „liliom”, illetve a díszek esetében a „liliom formájú” kifejezések az egyiptomi lótuszra, egy tündérrózsa-, vagyis vízililiomfélére utalnak (1Ki 7:19, 22, 26; 2Kr 4:5). Ám ha arra gondolunk, hogy a lótusznak kiemelkedő szerepe volt Egyiptom hamis vallásos jelképei között, kérdéses, hogy a liliomot lehet-e a lótusszal azonosítani.

A bibliai feljegyzés szerint a liliomot völgyekben, töviskórók közt, valamint mezőkön lehetett megtalálni, ahol nyájak és gazellák legeltek (Én 2:1, 2, 16; 4:5). Liliomot ültethettek kertekbe is (Én 6:2, 3), és a Biblia arról is ír, hogy a liliom édes illatú (Én 5:13). Hóseás, amikor Izrael helyreállításáról írt, alighanem a liliom szépségére gondolva jövendölt arról az időről, amikor Isten népe virágozni fog, miként a liliom (Hó 14:5).

Jézus Krisztus, amikor hangsúlyozta, hogy ne tartsuk fontosnak az anyagi dolgokat, ami pedig általános az embereknél, elmondta, hogy még Salamon sem öltözködött dicsősége teljében olyan szépen, mint a mező liliomai. Úgy vélik, hogy Jézus alighanem a szellőrózsára gondolhatott ekkor. De lehetséges, hogy egyszerűen csak általában véve a liliomhoz hasonló virágokra utalt. Erre abból következtethetünk, hogy ’a mező liliomai’ kifejezés ’a mező növényzete’ kifejezéssel áll párhuzamban (Mt 6:28–30; Lk 12:27, 28).

A 45., 60., 69. és 80. zsoltár feliratában szereplő „lilioma” és „liliomok” kifejezések értelmét nem tudni.