MARÉSA(H)
(hely a [hegy]csúcson):
1. Júda egyik leszármazottja. A Biblia Hebron „atyjának” nevezi (1Kr 2:3, 42). Jóllehet ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy Marésah Hebron lakosainak volt az őse, ám nem valószínű, hogy az ebben a beszámolóban említett Hebron város volt, ugyanis az olvasható, hogy Hebronnak fiai vannak, tehát nyilván egy személyről van szó (1Kr 2:43).
2. Júda egyik leszármazottja Sélán keresztül. A beszámoló szerint „Marésah atyja” Laáda volt (1Kr 4:21). Talán ez a Marésah (v. az atyja, Laáda) alapította Marésah városát, illetve lehet, hogy azonos a fent említett, ugyancsak Júda leszármazottaihoz tartozó személlyel. Azonban egyik feltevés sem bizonyított.
3. Egyike annak a kilenc városnak, amelyek a Júda területéhez tartozó Sefélán feküdtek (Jzs 15:44). Marésah stratégiailag fontos szerepet töltött be, mivel egy olyan völgy mellett feküdt, amely természetes utat képezett a parti síkságtól fel a hegyekbe és Hebronba. Marésahot Tell-Szandahannával (Tel-Marésával) azonosítják, amely Beit-Dzsibrintől (Bét-Guvrintól) kb. 1,5 km-re D-re található.
Salamon utódja, Roboám király Marésahot erődített várossá tette, ezáltal megerősítette Júda itteni védelmi vonalát (2Kr 11:5, 8). Az etióp Zerah egymillió fős hatalmas seregével beözönlött D-ről, és Marésahnál megütközött Asa király hadseregével. Isten segítségével az itt vívott csatát Júda nyerte meg. Asa a megvert etióp sereget kb. 35 km-en át üldözte a Marésahtól DNy-ra fekvő Gérárig (2Kr 14:9–13). A Marésahból, más néven Marésából való Eliézer próféta pontosan megjövendölte, hogy meghiúsul Josafát királynak az a vállalkozása, hogy Izrael királyával, Aháziával társulva hajókat készít (2Kr 20:35–37). Mikeás a próféciájában – amelyben a küszöbönálló büntetésre figyelmezteti a hitehagyott Júdát és Izraelt – név szerint megemlíti Marésahot (Mi 1:15).
A száműzetés utáni időszakban Marésah Marisza néven vált ismertté, és továbbra is meglehetősen fontos szerepet töltött be annak ellenére, hogy szidóni gyarmat lett, később pedig Idumea egyik erődje. A várost végül lerombolták a pártusok i. e. 40-ben.