METUSÉLAH

(feltehetően: ’a hajítófegyver, dárda férfija’):

A hűséges Énók próféta fia; Lámek apja, Noé nagyapja (1Mó 5:21–29; 1Kr 1:1–4; Júd 14, 15). Metusélah (Matuzsálem, KNB) Ádám leszármazottja Séten keresztül; az emberi faj nyolcadik generációjához tartozott (Lk 3:37, 38). 969 évig élt; a Bibliában említett személyek közül ő élt a leghosszabb ideig, életkora közmondásossá is vált. I. e. 2370-ben halt meg, abban az évben, amikor eljött az özönvíz. A Szentírás szerint azonban Metusélah „meghalt”, nem pedig a vízözönkor pusztult el Isten ítélete miatt (1Mó 5:27; lásd: ÉLETTARTAM).