MIKÁJA

(Ki olyan, mint Jehova?):

1. Roboám király felesége, Uriel lánya Gibeából, és Júda királyának, Abijának az anyja. ’Maákának’ is nevezik (2Kr 11:18, 20; 13:1, 2).

2. Jimla fia és Jehova prófétája az északi királyságban, Izraelben Aháb király uralkodása idején (1Ki 22:8). Amikor Josafát, Júda királya meglátogatta Ahábot, Izrael királyát, az elhívta, hogy tartson vele a szírek elleni hadjáratában, hogy visszaszerezze Rámót-Gileádot. Josafát ebbe beleegyezett, de kérte, hogy tudakolják meg Jehova szavát. Aháb ezért összehívott 400 prófétát, és megkérdezte tőlük: „Elmenjek-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy mondjak le róla?” Igenlően feleltek, azt mondva, hogy Jehova a király kezébe fogja adni a várost. Josafát azonban több biztosítékra vágyott, mire Aháb vonakodva elküldött valakit Mikájáért, azért a prófétáért, aki mindig rosszat prófétált neki. A követ arra buzdította Mikáját, hogy ő is olyan szavakat mondjon Ahábnak, mint a király bármelyik prófétája. Mikája először így is tett, ám Aháb esküvel kötelezte, hogy ’ne mondjon Jehova nevében mást, csak azt, ami az igazság’. A próféta erre így felelt: „Bizony az izraelitákat mind szétszórva látom a hegyeken, mint a juhokat, amelyeknek nincsen pásztoruk” (1Ki 22:1–17; 2Kr 18:1–16).

Mikája folytatva beszámolóját a látomásáról, leírta, amint Jehova az égi trónján ülve megkérdezi az összegyűlt szellemteremtményektől: „Ki szedi rá Ahábot, hogy felmenjen, és elessen Rámót-Gileádnál?” Az egyik szellem önként ajánlkozott, hogy „megtévesztő szellem” lesz Aháb összes prófétájának a szájában. Jehova erre így felelt: „Te fogod rászedni, sőt a győztes is te leszel. Menj, és tegyél így!” Mikája ezután elmondta Ahábnak, hogy Isten megtévesztő szellemet tett Aháb összes prófétájának a szájába, ’ugyanakkor Jehova veszedelmet mondott ki rá’. Ekkor Sedékiás, a hamis próféta arcul ütötte Mikáját, és gúnyolódva megkérdezte tőle: „Na és milyen úton ment el tőlem Jehova szelleme, hogy veled beszéljen?” Mikája bátran így válaszolt: „Íme, meglátod majd, milyen úton, azon a napon, amikor bemész a legbelső szobába, hogy elrejtőzz.” Aháb ekkor megparancsolta, hogy vessék fogházba, és mérjék neki szűken a kenyeret meg a vizet, míg a király meg nem jön békében. Aháb azonban sosem tért vissza, ugyanis a Rámót-Gileádnál vívott csatában „az egyik ember. . . mit sem sejtve kifeszítette az íját”, és a nyíl eltalálta Izrael királyát, aki aztán végül meghalt. Mikája ezeket a szavakat mondta utoljára Ahábnak: „Ha csakugyan békében térsz vissza, nem Jehova szólt hozzám.” A király halála bizonyította, hogy Mikája valóban Jehova prófétája volt (1Ki 22:18–37; 2Kr 18:17–34).

3. Egyike azoknak a fejedelmeknek, akiket Josafát király elküldött, hogy a lévitákkal és a papokkal együtt tanítsanak Júda városaiban mindenütt. Miközben Júda összes városában tanították a népet, náluk volt „Jehova törvényének könyve” (2Kr 17:7–9).

4. Apja annak az Akbórnak (Abdon), akit másokkal együtt Jósiás király elküldött, hogy kérdezzék meg Jehovát a Törvény nem sokkal azelőtt megtalált könyvében lévő szavak felől. Ezt a férfit Mikának is hívják (2Ki 22:12, 13; 2Kr 34:20, 21).

5. „Sáfán fiának, Gemáriának a fia. . .” Ott volt apjának, Gemáriának az étkezőjében, amikor Báruk a nyilvánosság előtt felolvasta a tekercset, mely Jehovának a Jeremiás által mondott, Izrael, Júda és az összes nemzet ellen szóló szavait tartalmazta. Mikája, miután hallotta ezt az üzenetet, hírt vitt arról Joákim király titkárának és a fejedelmeknek (Jr 36:2, 9–13).

6. Elődje Zakariás papnak, aki Jeruzsálem újjáépített falának felavatási ünnepségén a trombitások között volt. Mikának is hívják (Ne 11:22; 12:31, 35).

7. Egy pap azok között, akik trombitán játszottak a két „hálaadó énekkar” egyikében, részt véve a Jeruzsálem újjáépített falának felavatásakor rendezett menetben Nehémiás napjaiban (Ne 12:40, 41).