NETÓFA

(a ’csepeg; hullat’ jelentésű alapszóból), netófaiak:

Egy kis falu Júdában és annak lakosai. Netófa valószínűleg Hirbet-Bedd-Faluhhal azonos, amely Betlehemtől kb. 4 km-re D-DK-re található. A Biblia elsősorban a lakosait említi, akik kezdetben bizonyára kapcsolatban álltak azokkal, akik Betlehemben telepedtek le (1Kr 2:54).

A netófaiak közül való volt Dávid két vitéze is, Maharai és Héleb (Héled; Heldai). Ők mindketten a hadosztályok fői voltak (2Sá 23:8, 28, 29; 1Kr 11:26, 30; 27:13, 15). Miután az izraeliták többségét elhurcolták Babilonba, néhány netófai Júdában maradt, és támogatta Gedália kormányzót (2Ki 25:23; Jr 40:8). A Babilonba száműzött netófaiak leszármazottai közül sokan visszatértek Zorobábellel i. e. 537-ben (Ezs 2:1, 2, 22; Ne 7:26). Néhányan azok közül a léviták közül, akik a netófaiak településein laktak, elmentek Jeruzsálembe az újjáépített fal felavatására (1Kr 9:14, 16; Ne 12:27, 28).