ONÁN

(olyan alapszóból, amelynek jelentése: ’nemzőerő; tevékeny energia’):

Júda egyik fia, a második azok közül, akiket a kánaánita Sua lánya szült neki (1Mó 38:2–4; 1Kr 2:3). Miután Jehova megölte Onán gyermektelen bátyját, Ért a gonoszságáért, Júda azt mondta Onánnak, hogy kössön sógorházasságot Ér özvegyével, Támárral. Ha fiuk születik, az nem Onán családját alapítja majd meg, és ennek a fiúnak mint Ér örökösének jár majd az elsőszülött öröksége; ha pedig nem születik örökös, maga Onán kapja meg az örökséget. Amikor Onán Támárral hált, „magját a földre vesztegette el”, nem adta a nőnek. Nem önkielégítést végzett, mivel a beszámoló azt mondja, hogy akkor vesztegette el a magját, „amikor bátyjának a feleségével hált”. Valószínűleg a megszakított közösülés esete állt fenn, és Onán szándékosan megakadályozta, hogy a magja Támár nemi szervébe lövelljen ki. Jehova Onánt – aki maga is gyermektelen volt – szintén megölte, de nem önkielégítésért, hanem mert nem engedelmeskedett az apjának, kapzsi volt, és vétkezett a házasság isteni elrendezése ellen (1Mó 38:6–10; 46:12; 4Mó 26:19).