PÁTROSZ

Pátroszt általában Egyiptommal (héb.: Mic·raʹjim) hozzák összefüggésbe (Ez 30:13, 14). A legtöbb tudós a Pátrosz nevet egy egyiptomi kifejezéssel kapcsolja össze, amelynek a jelentése: ’déli ország’, és amely nyilvánvalóan Felső-Egyiptomra utal. Felső-Egyiptom rendszerint a Nílus-völgynek a vidékét jelképezi, amely a Memfisztől egy kissé D-re lévő ponttól indul felfelé (d. irányba) Sziénéig (a mai Asszuánig), amely a Nílus első vízesésénél (kataraktájánál) helyezkedik el. Az Ézsaiás 11:11-ben lévő írásszöveg – amely megjövendöli, hogy az izraelita száműzöttek visszatérnek „Egyiptomból [Micraimból], Pátroszból és Kúsból” – azt látszik igazolni, hogy Pátrosz valahol Felső-Egyiptomban volt, és Kús (Etiópia) volt a d. határán. Egy asszír feliratban, amely Esár-Haddon királytól származik, hasonló felsorolást találhatunk, ugyanis a következőket írja: „Egyiptom (Muṣur), Paturisi és Núbia [Kusu, vagyis Kús]” (ANET. 290. o.).

Az Ezékiel 29:14 Pátroszt az egyiptomiak ’származása földjének’ nevezi. A Hérodotosz által feljegyzett egyiptomi hagyomány (A görög–perzsa háború. II. könyv, 4., 15., 99.) alighanem ezt igazolja, ugyanis Felső-Egyiptomot, azon belül is főleg Théba vidékét nevezi meg az első egyiptomi királyság székhelyének, amelynek királya – Hérodotosz elmondása alapján – Ménész (Mén) volt, de ez a név nem található meg az egyiptomi feljegyzésekben. Diodórosz Szikeliótész (i. e. I. század) hasonló nézetről ír (Bibliothéké. I., 45., 1.). Az egyiptomi hagyomány, amelyet ezek a görög történetírók jegyeztek fel, csupán gyenge utánzata lehet az igazi történetnek, amelyet a Bibliában találhatunk Micraimról (akinek a neve később Egyiptommal vált egyenértékűvé) és a leszármazottairól, köztük Patruszimról is (1Mó 10:13, 14).

Miután Nabukodonozor pusztává tette Júdát, a zsidók egy maradéka Egyiptomba menekült. Azoknak a helyeknek a felsorolásában, ahol ezek a zsidók laktak, a következők szerepelnek: Migdol, Tahpanhesz, Nóf (ezen városok mindegyike Alsó-Egyiptomban volt) és ’Pátrosz földje’ (Jr 44:1). Itt a zsidók bálványimádatba bonyolódtak, aminek az lett a következménye, hogy Jehova elítélte őket, és figyelmeztette őket arra, hogy Nabukodonozor hamarosan le fogja győzni Egyiptomot (Jr 44:15, 26–30). Az i. e. V. századból való papiruszok tanúsága szerint még az ókori Egyiptom egészen d. végén, a Sziénénél lévő Elephantinén is volt egy zsidó kolónia.