PELÁTIA

(Jehova gondoskodott menekvésről):

1. Egyike annak a négy simeonita fejedelemnek, akik valószínűleg Ezékiás uralma idején 500 ember élén felmentek Szeir hegyvidékére, és levágták az amálekiták maradékát (1Kr 4:41–43).

2. Benája fia; Izrael egyik fejedelme, akit Ezékiel látomásban látott. Pelátia és Jaazánja ’ártalmas dolgokat forralt, és rossz tanácsot adott’ Jeruzsálem ellen. Ezékiel arra kapott ihletést, hogy prófétáljon Izrael népe ellen. Mihelyt ezt megtette, Pelátia meghalt (Ez 11:1–13).

3. Dávid távoli leszármazottja, Zorobábel unokája (1Kr 3:19–21). Feltehetően ugyanaz, mint a 4-es számmal jelzett személy.

4. Családfő, aki lepecsételte azt a szövetséget, melyben a nép megígérte, hogy nem vesz idegen feleséget magának (Ne 9:38; 10:1, 14, 22; lásd a 3-as számmal jelzett személyt).