FINEÁS

1. Eleázár fia, Áron unokája. Anyja Putiel lánya volt, fiát pedig Abisuának hívták (2Mó 6:25; 1Kr 6:4). A fiatal Fineás gyors közbelépése állította meg a Jehovától származó csapást, miután 24 000 izraelita meghalt Moáb síkságán, amiért paráznaságot követtek el, és amiért a peóri Baálhoz szegődtek. Amikor észrevette, hogy Zimri a midiánita Kozbit beviszi a sátrába, mindkettőjüket átszúrta lándzsával, „a nőt is a nemi szervénél”. Ezt a buzgalmát, vagyis hogy „semmilyen versengést nem tűrt” Jehovával szemben, „igazságosságul számították be neki”, és Isten szövetséget kötött vele, hogy a papság az ő utódjai között lesz „időtlen időkre” (4Mó 25:1–3, 6–15; Zs 106:30, 31).

Fineás az életében különféle szolgálatokat látott el. Ő volt a papok képviselője a seregben, mely végrehajtotta Jehova bosszúját Midiánon (4Mó 31:3, 6). Amikor azt hitték, hogy három törzs felhagyott Jehova imádatával, ő vezette azt a csoportot, amelyik kivizsgálta az ügyet (Jzs 22:9–33). Ő volt a kapuőrök vezetője (1Kr 9:20). Miután eltemették apját Fineásnak dombján, ő lett a főpap (Jzs 24:33; Bí 20:27, 28). Neve kiemelkedő helyen szerepel több száműzetés utáni nemzetségtáblázatban is (1Kr 6:4, 50; Ezs 7:5; 8:2).

2. Éli pap két „semmirekellő” fia közül a fiatalabbik (1Sá 1:3; 2:12). Míg papként szolgált, ő is, és fivére, Hofni is együtt hált a szentélynél lévő nőkkel, és „megvetették a Jehovának szánt felajánlást” (1Sá 2:13–17, 22). Apjuk erélytelen korholását meg sem hallották. Gonoszságuk miatt Isten elítélte őket. Ez úgy teljesedett be, hogy mindketten meghaltak ugyanazon a napon a filiszteusok elleni csatában (1Sá 2:23–25, 34; 3:13; 4:11). Fineás feleségének túl sok volt egyszerre a hír, hogy elvitték a szövetségládát, és hogy meghalt az apósa és a férje is. Mindez sokkhatásként érte, és miközben Ikábódot szülte, meghalt (1Sá 4:17–21).

3. Lévita, akinek a fia, Eleázár segített a templom kincseinek leltározásában Ezsdrás idejében, i. e. 468-ban (Ezs 8:33, 34).