PISZGA

Az Abarim hegyvonulatának é. részén egy magasan fekvő hely, közvetlenül a Holt-tengertől K-re. Pontos helye ismeretlen. A Biblia hivatkozásai nem mondanak ellent annak a nézetnek, miszerint a Rász-esz-Szijagával azonos, amely egy hegyfok kb. 16 km-re K-re attól a ponttól, ahol a Jordán a Holt-tengerbe ömlik. A Rász-esz-Szijaga nem messze van ÉNy-ra a Dzsebel-en-Nebától, vagyis attól a hegycsúcstól, amelyet hagyományosan Nébó-hegyként (Har-Nevóként) ismernek.

Ennek a két kiemelkedésnek a fizikai jellemzői összhangban vannak a Biblia rövid leírásával. A Rász-esz-Szijaga úgy 100 m-rel alacsonyabb a Dzsebel-en-Nebánál, és egy kis bemélyedő rész, vagyis hágó választja el tőle. Bár a Rász-esz-Szijaga kissé alacsonyabb, mint a mellette lévő hegycsúcs, közelebb van Jerikóhoz, és jól látni innen a Holt-tengert, amely mintegy 1000 m-rel alatta terül el. Ezenkívül remek kilátás nyílik a Jordán völgyére és a középső hegyvonulatra – amelyen Hebron, Betlehem és Jeruzsálem fekszik –, illetve a több mint 160 km-re É-ra fekvő Hermon-hegyre.

Ezt a helyet a Szentírás akkor említi először, amikor arról számol be, hogy Izrael az Ígéret földje felé menetelve több helyen is letáborozott (4Mó 21:20). Annak a területnek a d. részén helyezkedett el, amelyet az izraeliták az amoriták legyőzésekor szereztek meg azt követően, hogy azok királya, Szihon nem volt hajlandó megengedni, hogy áthaladjanak a földjén (5Mó 4:46, 49; Jzs 12:1–3). Később Moáb királya, Bálák elvitte Bálámot „Cófim mezejére, a Piszga tetejére” abbeli próbálkozásában, hogy az megátkozza az izraelitákat, de mindhiába (4Mó 23:14).

A Piszgát illetően azonban arra emlékezhetünk leginkább, hogy ez volt az a hely, ahonnan Mózes – röviddel a halála előtt – belátta az egész Ígéret földjét (5Mó 3:27; 34:1–3). A Piszga Rúben törzsi területének a része volt (5Mó 3:16, 17; Jzs 13:15, 20).

Bármikor fordul is elő a Piszga név a Bibliában, mindig együtt szerepel olyan kifejezésekkel, mint a ’csúcsa’, a ’teteje’ vagy a „lejtői”. Ebből kifolyólag gyakran utalnak rá úgy, hogy Piszga-hegy, noha a Szentírás nem említi így.