CSERÉPDARAB

Agyagedénynek a törött darabja. A héber cheʹresz szó, amely olykor ép cserépedényt vagy cserépkorsót jelent (4Mó 5:17; Jr 19:1), feltehetően a ’vakar’ vagy ’kapar’ jelentésű arab szóval rokon, ennélfogva valami olyasmire is utalhat, ami érdes, ilyen például egy cserépdarab. Amikor Sátán megverte Jóbot „rosszindulatú keléssel” a lába talpától a feje tetejéig, Jób „fogott egy cserépdarabot, hogy azzal vakargassa magát” (Jób 2:7, 8). A leviatánról pedig ez olvasható a Szentírásban: „Alul mintha hegyes cserépdarabok borítanák” (Jób 41:1, 30).

A görögök o ʹsztra·konnak (ez a szó szerepel a LXX-ban a Jób 2:8-ban) nevezték azokat a cserépdarabokat, amelyekkel szavaztak.

Régészeti leletek: Az ókori települések területén végzett ásatások során a régészek leginkább cserépdarabokat tártak fel. A múltban volt, hogy cserépdarabbal hamut kapartak vagy vizet mertek (Ézs 30:14), de Egyiptomban, Mezopotámiában és az ókori Közel-Kelet más részein a cserépdarabokra főként írtak, mivel nem kerültek sokba. Például a híres lákisi leveleket is cserépdarabokra írták. Ezeken a leveleken többször is előfordul Istennek a tetragrammal (JHWH) jelölt neve, a Jehova név. Egyiptomban a régészek számos mészkő- és cserépdarabot találtak, amelyeken rajzok, valamint tintával (és általában hieratikus írással) írt feliratok láthatók. Úgy vélik, hogy e leletek közül sok a kb. i. e. XVI–XI. századból való, tehát lehetséges, hogy néhány Mózes napjaiban készült, illetve abban az időszakban, amikor az izraeliták rabszolgák voltak Egyiptomban. E feliratokkal ellátott cserépdarabok némelyikén történetek, versek, himnuszok és ezekhez hasonló költemények olvashatók, melyek közül néhány feltehetően iskolás gyermekek leckéje volt. A jelek szerint a cserépdarabot nagyjából úgy használták, mint ma a jegyzettömböt vagy a papírlapot, egyebek mellett elszámolást, adásvételi, illetve házassági szerződést és keresetet jegyeztek fel rá.

Szamária királyi palotájának a romjainál több mint 60 darab, tintával és paleohéber betűkkel írt osztrakonra bukkantak. Ezek alighanem szőlőskertek terméseiről szóló feljegyzések, és közülük sok vélhetően II. Jeroboám idejéből való. A feljegyzésekben szerepelnek helység- és személynevek, ez utóbbiak közül néhány összetett név, melyekben előfordul a Baál, az El és a Jehova név.

Az Egyiptomban talált görög osztrakonok egy része különféle dokumentum, főként adóelismervény. Ezek az osztrakonok némi betekintést nyújtanak abba, milyen volt a görög köznyelv a ptolemaida, a római és a bizánci korban, ezért hasznára vannak azoknak, akik a Keresztény Görög Iratok írói által használt koinét tanulmányozzák. Felső-Egyiptomban feltártak 20 görög osztrakont, ezeken a négy evangélium részletei láthatók, és valószínűleg az i. sz. VII. századból valók.

Szemléltetésekben: A Szentírás jelképes értelemben is használja a „cserépdarab” szót. Dávid, amikor nyomorúságot élt át, és körülvették az ellenségei, egy zsoltárban arról prófétált, milyen szenvedéseken megy majd keresztül a Messiás: „Kiszáradt az erőm, akár egy cserépdarab” (Zs 22:11–15). Az agyagból készült tárgyakat kiégették, így azok kiszáradtak, és törékennyé váltak.

Salamon király napjaiban már nyilván megszokott volt, hogy mázzal vonták be az agyagedényeket, ugyanis a Példabeszédek 26:23-ban ez áll: „Mint ezüstmáz a cserépdarabon, olyan a buzgó ajak gonosz szív mellett.” Miként az „ezüstmáz” befedi az agyagedényt, úgy „a buzgó ajak” elfedheti a ’gonosz szívet’, ha csupán színlelt barátságról van szó.

Jehova arra figyelmeztette Oholibát (Jeruzsálemet), hogy részegséggel és bánattal fog eltelni, amikor kiissza nővérének, Oholának (Szamáriának) a poharát. Júda fenékig üríti ezt a jelképes poharat, vagyis Isten ítéletei teljes mértékben végre lesznek rajta hajtva. Isten ezért ezt jelentette ki Ezékiel által: „Ki fogod inni és fenékig üríted, cserepeit fogod rágni” (Ez 23:4, 32–34).

A következő szavak rávilágítanak, milyen ostobaság kifakadni Isten ellen, és bírálni a tetteit: „Jaj annak, aki perlekedik Megformálójával, mint egy cserépdarab a föld másik cserépdarabjával! Mondja-e az agyag a formálójának: »Mit csinálsz?«, és a készítményed: »Nincs is keze«” (Ézs 45:9, 13).