SZÉBA

1. Kús hat fiának egyike (1Mó 10:7, 8; 1Kr 1:9, 10).

2. Ország K-Afrikában. Az Ézsaiás 43:3 Egyiptommal és Etiópiával (Kússal) köti össze Szébát, mint amit Jehova váltságul ad Jákobért. Egy hasonló felsorolásban, az Ézsaiás 45:14-ben „Széba” helyett a „sabeusok” szerepelnek, ami arra mutat, hogy Széba lakosait sabeusoknak nevezték. Ezek a versek azt sejtetik, hogy Széba határos volt Etiópiával, vagy Etiópia területén belül feküdt. Ezt Josephus is alátámasztja, aki azt mondja, hogy a „Saba” név Meroé városára vonatkozott, mely a Nílus mellett feküdt, illetve a Nílus, a Kék-Nílus és az Atbara folyók által közrefogott nagy területre (Meroé szigete) (A zsidók története. II. könyv, 10. fej., 2. bek.). Azt az utalást, mely szerint ezek a sabeusok „szálas termetű emberek” voltak (Ézs 45:14), megerősíti Hérodotosz is (A görög–perzsa háború. III. könyv, 20.), aki azt mondja az etiópokról, hogy „minden ember közül a legnagyobb termetűek és a legszebbek”. (Lásd: KÚS 1. és 2.)

Meroé kereskedelmi szempontból sokáig fontos terület volt. Amikor a 72. zsoltár annak az uralmáról és befolyásáról beszél, akit Jehova kinevez majd Királynak, az itt említett távoli helyek között Szébáról és Sábáról azt olvassuk, hogy a királyaik ajándékot hoznak (Zs 72:10; Jóe 3:8).