SZEIR

(a ’felborzol’ jelentésű alapszóból, amely feltehetően erdős dombokra utal; v. jelentése vélhetőleg: ’rettegéssel borzad [remeg]’):

1. Egy „horita” férfi, akinek a hét ’fia’ sejk volt Szeir földjén, még mielőtt Ézsau (Edom) elfoglalta (1Mó 36:20, 21, 29, 30; 1Kr 1:38; vö.: 1Mó 14:4–6). Szeir a Holt-tengertől D-re fekvő hegyvidékes területen élhetett, melyet lehet, hogy róla neveztek el. Hogy a hét ’fia’ a közvetlen utódja volt-e vagy későbbi leszármazottakat takar, azt nem tudni biztosan. (Lásd: ANA; DISON.)

2. A Holt-tenger és az Akabai-öböl között elterülő hegyvidékes terület (1Mó 36:8, 30; 5Mó 2:1, 8). Ábrahám idejében horiták lakták Szeir hegyvidékét (1Mó 14:6). Később Ábrahám unokája, Ézsau vetette meg a lábát Szeir hegyvidékén, miközben ikertestvére, Jákob, Paddán-Arámban lakott (1Mó 32:3). Úgy tűnik azonban, hogy Ézsau csak valamivel azután költözött teljesen Szeir hegyvidékére, hogy Jákob visszatért Kánaánba (1Mó 36:6–9). Végül Ézsau leszármazottai, az edomiták legyőzték a horitákat (5Mó 2:4, 5, 12; Jzs 24:4), és a területet akkortól Edomnak hívták. Ugyanakkor a régebbi nevét, a Szeir nevet is használták Ézsau leszármazottaira és arra a területre, melyen éltek (4Mó 24:18; vö.: 2Ki 14:7; 2Kr 25:11). Vélhetően Ezékiás király uralma idején történt, hogy Simeon törzséből való férfiak Szeir hegyvidékére mentek, és miután megsemmisítették az amálekiták maradékát, ezek a simeoniták ott telepedtek le (1Kr 4:41–43). Szeir történetével és földrajzával kapcsolatban a részleteket lásd az EDOM, EDOMITÁK címszónál.

3. Egy hegység Baála (Kirját-Jeárim) és a Júda területének é. határán lévő Keszalon között (Jzs 15:10). Szeirt általában a Jeruzsálemtől kb. 15 km-re Ny-ra húzódó hegylánccal azonosítják, melynek d. oldalán fekszik a Shoresh nevű falu.