SAMMUA

(az eredeti nyelven a Semája rövidített alakja;  jel.: ’Jehova hallotta [odafigyelt]’):

1. Rúben törzsét képviselő fejedelem, akit Mózes kiküldött, hogy kémlelje ki az Ígéret földjét; Zakkur fia. Csatlakozott ahhoz a kilenc kémhez, akik elkedvetlenítették az izraelitákat, és azok már nem hittek abban, hogy Jehova megtisztítja Kánaánt az ellenségeiktől (4Mó 13:2–4, 28, 29).

2. Egyike Dávid azon fiainak, akiket Betsabé szült, ennélfogva édestestvére Salamon királynak (2Sá 5:13, 14; 1Kr 14:3, 4). Egy helyen Simeának nevezték (1Kr 3:5).

3. Lévita férfi Jedutun vonalán. A fia vagy leszármazottja, Abda Jeruzsálemben élt a babiloni száműzetés után (Ne 11:17). Az 1Krónikák 9:16-ban Semájának nevezik.

4. Pap, aki Bilga atyai háznépének a fője volt Jésua utódjának, Joákimnak a napjaiban (Ne 12:12, 18).