EGYÉB

Jeruzsálem és környéke napjainkban

JERUZSÁLEM egykor Jehova Isten igaz imádatának a központja volt, de már nem számít annak a városnak, amely Isten nevét viseli. Elveszítette kiváltságos helyzetét, miután eltért Isten Szavának tanításaitól, és elutasította a Messiást, vagyis Jézust (Lk 13:34, 35). De azok, akik szeretik a Bibliát, még ma is nagyon érdeklődnek Jeruzsálem iránt, mivel olyan események helyszíne volt, amelyek az egész világegyetemre nézve lényegesek.

A város d. oldaláról készített légi felvételen jól látszik, hogy Jeruzsálem jellegzetességei hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva. A háttérben látható a Mórija hegye, ahol a templom helyezkedett el. Az előtérben a Sion-hegy fekszik, tőle K-re a hozzá kapcsolódó Kidron völgyével, Ny-ra pedig a Türopoión-völggyel. Dávid városa a Sion-hegyre épült.

A Jeruzsálemtől K-re lévő Olajfák hegyén állva az ember elnézhet a Kidron völgye fölött, és láthatja azt a helyet, ahol egykor a templom volt. Most legnagyobbrészt a Sziklamecsetként ismert muszlim szentély található ott. Jézus „az Olajfák hegyén ült, a templommal átellenben”, amikor elmondta híres próféciáját ’a világrendszer befejezéséről’ (Mk 13:3; Mt 24:3).

[Kép a 948. oldalon] — A templom helyszíne, ahogyan az Olajfák hegyéről látható. Az előtérben azoknak a zsidóknak a temetkezési helye terül el, akik abban hittek, hogy egy napon itt jelenik meg a Messiás

[Képek a 948. oldalon] — A Kerti sír (fent) és a Szent Sír-bazilika (lent; belül I. századi sírok). Mindkettőről azt mondják némelyek, hogy ez volt Jézus sírhelye

[Kép a 949. oldalon] — A Damaszkuszi kapu Jeruzsálemben

[Kép a 950. oldalon] — Az I. századi Siloám tava, ahol Jézus azt mondta egy vak férfinak, hogy mosakodjon meg benne, és meggyógyul (Jn 9:7)

[Kép a 951. oldalon] — A Warren-akna – ezen keresztül hozták fel a Gihon-forrás vizét vödrökkel. Lehet, hogy Dávid emberei is ilyen aknán keresztül jutottak át a jebusziták Sion-hegyen lévő erődjéhez (2Sá 5:8)