SZALMA II.

Gabonafélék, például búza és árpa kiszáradt szára; a Bibliában főként a cséplés után visszamaradó darabokat jelenti. Az ókorban a szalma önmagában vagy más eleséggel keverve háziállatok takarmánya volt (1Mó 24:25, 32; Bí 19:19; 1Ki 4:28; Ézs 11:7; 65:25). Tégla készítéséhez is felhasználták (2Mó 5:7–18; lásd: TÉGLA). Jelképes értelmű szövegkörnyezetben is megjelenik, és ilyenkor a gonoszok pusztulására (Jób 21:18), valamint Moáb leigázására és megalázására utal (Ézs 25:10–12). Az erős leviatánról azt mondja a Biblia, hogy annyiba veszi a vasat, mint a szalmát (Jób 41:1, 27).