TÁBOR I.

1. Egy impozáns hegy Issakár területének az é. határán (Jzs 19:17, 22). A hegy arab neve Dzsebel-et-Túr, héberül pedig Har-Tavornak hívják. A Galileai-tenger d. végétől kb. 20 km-re Ny-ra található, Názáret városától pedig úgy 8 km-re K-DK-re.

A többi hegytől különálló Tábor-hegy hirtelen emelkedik ki Jezréel völgyéből, mintegy 562 m magasra a tengerszint fölé. A hegy ny-ény. irányból csonka kúphoz hasonlít, DNy-ról pedig úgy néz ki, mint egy gömbszelet. A teteje egy meglehetősen lapos és ellipszis alakú terület, amely é–d. irányban kb. 0,4 km széles, k–ny. irányban pedig kétszer ilyen hosszú. A hegytetőről lenyűgöző a kilátás mindenfelé. Valószínűleg a hegy fenséges volta ihlette a zsoltárírót arra, hogy a Tábor-hegyet a Hermon-heggyel együtt a Teremtő mesteri munkájának bámulatot keltő művei között említse (Zs 89:12). És mivel a Tábor-hegy szilárdan áll, és kimagaslik egymaga Jezréel völgyében, ezért ezt a bámulatot keltő látványt használta Jehova arra, hogy szemléltesse Nabukodonozor hatalmas katonai erejét, amellyel lerohanja Egyiptomot (Jr 46:13, 18).

A Tábor-hegy akkor vált igazán híressé, amikor Bárák, Isten utasítására, egybegyűjtött 10 000 férfit Naftali és Zebulon törzséből, hogy megtámadja Siserát és hadát, amely fel volt szerelkezve 900, „vaspengével ellátott” szekérrel. A megadott jelre Bárák és a csapatai lerohantak a Tábor-hegy lejtőin, és miután Jehova összezavarta a kánaánitákat, az izraeliták elsöprő győzelmet arattak Sisera menekülő hada fölött (Bí 4:4–16).

Néhány évvel később a Tábor-hegyen történt az is, hogy Midián két királya, Zéba és Calmunna, megölte Gedeon testvéreit (Bí 8:18, 19). Az i. e. VIII. század közepére Izrael hűtlen papi és királyi háza olyan lett, „mint egy háló, melyet a Tábor fölé feszítettek ki”, ami vélhetően arra utalt, hogy ez a Jordántól Ny-ra fekvő hegy bálványimádati központtá vált – miként feltehetően Micpa is a Jordántól K-re –, és ez csapda lett az izraelitáknak (Hó 5:1).

A Tábor-hegy uralta a környéket, és a hegytető kiváló helyet nyújtott egy megerősített város felépítéséhez. Az itt lévő romok bizonyítják, hogy az i. sz. I. század előtt és után valóban egy ilyen város virágzott ezen a helyen. E tény alapján azonban megkérdőjelezhető az a hagyomány, miszerint a Tábor-hegy volt Jézus elváltozásának a helyszíne, ugyanis a beszámolók szerint Jézus és három társa magukban voltak a hegyen, mivel Jézus „külön”, vagyis „csak őket” vitte fel „egy magas hegyre”. Valószínűbb, hogy ez a hegy a Hermon-hegy volt, mivel az Cezárea Filippi közelében található, a Jordán forrásvidékén, ahol nem sokkal az elváltozása előtt tartózkodott Jézus (Mt 17:1, 2; Mk 8:27; 9:2).

2. Egyike azoknak a városoknak Zebulon területén, amelyeket a lévita Mérári fiainak adtak. A helye máig ismeretlen (1Kr 6:1, 77).

3. ’A Tábor nagy fája’ alighanem Benjámin területén volt. Ez egy olyan tájékozódási pont volt, amelyre Sámuel utalt, amikor útmutatásokat adott Saulnak, miután felkente őt. Saulnak itt kellett találkoznia három emberrel, akik éppen Bételbe tartottak. Napjainkban nem tudják, hol volt ez a hely (1Sá 10:1–3).