TETOVÁLÁS

Maradandó jel vagy minta a bőrön. Úgy készítik, hogy a bőrön vágásokat ejtenek, hogy hegek keletkezzenek, vagy pedig valamilyen festékanyagot juttatnak a bőr alá. Az izraelitáknak tilos volt tetoválniuk magukat, noha ez egyes ókori népek között hétköznapi dolognak számított (3Mó 19:28). Például bizonyos időszakokban az egyiptomiak a mellkasukra vagy a karjukra tetoválták az istenségeik nevét vagy szimbólumát. Ha az izraeliták engedelmeskedtek volna Jehova azon törvényének, hogy ne csúfítsák el a testüket, akkor kitűntek volna a többi nemzet közül (5Mó 14:1, 2). A tilalom az elméjükbe véshette volna, hogy helyénvaló módon tiszteljék az emberi testet mint Isten teremtésművét, és az ő dicsőítésére használják (Zs 100:3; 139:13–16; Ró 12:1).