CARETÁN

A Szentírás először a Józsué 3:16-ban említi Caretánt. Ez a beszámoló arról szól, hogy Isten csoda útján gátat emelt a Jordán vizének „Ádámnál, a Caretán melletti városnál”. A Biblia később arról ír, hogy a templom részére a réztárgyakat a Jordán-környéken, „Szukkót és Caretán között” öntötték ’agyagformákba’ (1Ki 7:46). A Jordán völgyében volt agyag, és ez lehetővé tette a rézöntést ezen a területen.

Mivel Ádámot általában Tell-ed-Damijével azonosítják (amely a Jordántól K-re található, szemben a Vádi-Fára bejáratával), és mivel úgy vélik, hogy Szukkót Ádámtól kb. 13 km-re É-ÉK-re feküdt, az előbbi írásszövegek arra mutathatnak, hogy Caretán a Jordán ny. oldalán volt, nem messze Ádámtól és Szukkóttól. Néhányan úgy gondolják, hogy Caretán valószínűleg a Qarn-Szartabe néven ismert, 82 m magas dombbal azonos, amelyről azt tartják, hogy „a Jordán völgyének jelentős tájékozódási pontja” (T. Cheyne [szerk.]: Encyclopædia Biblica. London, 1903, IV. köt. 5382. h.). Qarn-Szartabe Ádámmal szemben, a Jordán túloldalán, a Vádi-Fára bejáratánál fekszik.

Ezt az azonosítást azonban meglehetősen nehéz összhangba hozni az 1Királyok 4:12-ben olvasható leírással, amely Salamon ötödik közigazgatási körzetéről azt írja, hogy az kiterjedt ’Taánakra, Megiddóra és egész Bét-Seánra, amely Caretán mellett van Jezréel alatt, Bét-Seántól Ábel-Meholáig, Jokmeám vidékéig’. Qarn-Szartabe jóval délebbre fekszik az itt felsorolt helyeknél, és nem Bét-Seán „mellett” abban az értelemben, hogy szomszédos vele. A Katolikus fordítás az 1Királyok 4:12-ben másképp írja azt, hogy a felsorolt helyek hogyan helyezkedtek el egymáshoz képest: „egész Bet-Seánban Jiszreeltől lefelé, végül Bet-Seántól a Cartan közelében fekvő Abel-Mecholáig”. Caretánt (Cartant) tehát Ábel-Meholához, nem pedig Bét-Seánhoz köti. De mivel a leírásban az olvasható, hogy „egész Bét-Seánban”, ez a kifejezés nyilván egy területet jelöl, és nem magát a várost. Amennyiben Caretán valóban kapcsolatba hozható Qarn-Szartabe dombjával, arról lehet szó, hogy Bét-Seán vidéke felölelte a várost körülvevő völgyet, és kiterjedt D felé, addig a pontig, ahonnan Caretán láthatóvá vált, ennélfogva egy különálló, ugyanakkor szomszédos vidék volt.

Caretán többi feltételezett helye a Jordán k. oldalán található, ezért nem úgy tűnik, mintha ezek beleillenének a szövegkörnyezetbe. Az egyik ilyen helyen, a Tell-esz-Szaidijénél végzett feltárások során meglepően sok bronztárgy került felszínre (a bronz főként a réz és az ón ötvözete). Ezek a leletek talán azt bizonyítják, hogy Salamon nagyjából ezen a területen folytatott rézöntést.

A 2Krónikák 4:17-ben – amely párhuzamos az 1Királyok 7:46-tal – Caretán helyén a „Cereda” név szerepel, amely egy névváltozat lehet.