Világraszóló szorongattatás ideje — Miért és mikor?
„Azon a napon a Jehova által levágottak biztosan ott lesznek a föld egyik végétől a másik végéig. Nem siratják meg, nem hordják össze és nem temetik el őket.” — Jer 25:33, UV.
1-3. Milyen példák igazolják azt a tényt, hogy az emberek — saját kárukra — gyakran nem veszik tudomásul a figyelmeztetést?
MINDEN katasztrófánál ez történik. Vannak emberek — meghozzá sokan —, akik nem hallgatnak a figyelmeztetésre . . . Meghalnak, oly sokan és oly feleslegesen, mivel nem hallgatnak a figyelmeztetésre.” Ezt írja a katasztrófákkal foglalkozó egyik könyv szerzője. Az 1953-as árvíz, amely elárasztotta Hollandia hatalmas területeit és amelyben sok százan veszítették életüket, a közé a sok-sok példa közé tartozik, amelyet a szerző idéz állításának bizonyítására. Azt mondja: „Soknak az 1835 ember közül nem kellett volna meghalnia. Könnyen megmenekülhettek volna. Bőven volt rá idejük.” De nem szívlelték meg a kapott figyelmeztetést. Szükségtelenül, feleslegesen haltak meg.
2 Az ilyenek közé kell sorolni azt a 135 embert is, vagy talán ennél is többet, aki a koloradóbeli Nagy Thomson Kanyonban bekövetkezett áradatban vesztette életét 1976. július 31-én, szombaton este. A koloradói Denver Post augusztus 2-i száma az esetről szóló tudósításában azt mondta: „A seriff mindenkit jó előre figyelmeztetett”, mivel a seriff hangszórós kocsija háromszor robogott végig a kanyonon, a figyelmeztetést harsogva. Csak azok maradtak életben, akik megszívlelték ezt a sürgető figyelmeztetést és kifutottak a kanyonból.
3 Az Unesco Courier 1976. májusi száma szerint kínai tudósok nagyon pontosan előre bejelentettek egy — a Liaoning tartományban fekvő Haich’eng városában bekövetkezett — földrengést. Gyakorlatilag az egész lakosság megszívlelte a figyelmeztetést és megmentette az életét. Egyetlen család azonban nem vette tudomásul, és hárman közülük az életükkel fizettek.
4. Melyek lehetnek azok az okok, amelyek miatt’ az emberek oly gyakran hagyják figyelmen kívül az ilyen figyelmeztetést?
4 Miért van az, hogy az emberek oly gyakran mulasztják el vagy tagadják meg a figyelmeztetés megszívlelését, amikor az életük forog kockán? Miért? Talán vele született nemtörődömség az oka, vagy az, hogy nem értékelik igazán az élet értékes kincsét és nem törődnek vele. Az is lehet, hogy többre becsülik az anyagi javakat az életüknél. Néha kétségtelenül azért van ez, mert a korábbi figyelmeztetések hamisnak bizonyultak.
5. Miért vártak sokan hiába a segítségre?
5 Másrészt egyesek, amikor, katasztrófa veszélyeztette. őket, oda fordultak segítségért, ahonnan nem várhatták azt. Így 1944-ben, amikor a Vezúv kitört és láva ömlött le a hegyoldalon, babonás parasztok vallásos szobrokat helyeztek a láva útjába, mintha ezek megállíthatták volna a lávafolyamot. Ugyanilyen gondolkodásmódot mutatott az a kaliforniai, aki — midőn egy erdőtűz a házát fenyegette 1976 nyarán — ide-oda rohangált, kezében egy szentképpel, miközben azt hajtogatta: „Nem használ semmit”, mivel látta, hogy a szentkép nem segített neki megfékezni az erdőtüzet.
6, 7. a) Miért annyira sürgető ma megszívlelni Isten figyelmeztetését? b) Tekintettel az előbb elmondottakra, milyen kérdéseket tehetnek fel egyes személyek?
6 Az a tény, hogy a múltban sokan vesztették el az életüket, amiért figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést, alapos okot ad arra, hogy ma — sokkal inkább mint bármikor azelőtt — fontos megszívlelnünk a Teremtő Isten figyelmeztetését, amely az ő Igéjében, a Szent Bibliában található. Igen, ez a legsürgetőbb dolog. Miért? Azért, mert ma az egész emberiség fennmaradását veszély fenyegeti, s nem csupán egy adott terület vagy város lakosainak életét. Ezen nem a nukleáris háborút értjük a föld legelső nemzetei között. A veszély, amelyről beszélünk, sokkal inkább az Isten Igéjében megjövendölt katasztrófára vonatkozik. Olyan katasztrófa ez, amelyet csak maga a nagy Teremtő, Jehova Isten képes előidézni.
7 Egyesek azonban megkérdezhetik: Hogyan tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy Isten beavatkozik a föld és az ember ügyeibe? Honnan ered a biztosíték arra vonatkozóan, hogy a Bibliában feljegyzett ígéreteket és figyelmeztetéseket komolyan kell venni? Ami azt illeti, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy Isten egyáltalán létezik, s hogy a Szent Biblia az ő kinyilatkoztatása, melyet számunkra adott? Az ilyenfajta kérdések eszünkbe juttatják Pál apostol szavait: „A hit nem minden ember tulajdona.” — 2Thess 3:2.
8, 9. a) Miért lehetünk biztosak abban, hogy a világraszóló nyomorúság idejével kapcsolatos bibliai jövendölések beteljesednek? b) Mit jövendölt meg erre vonatkozólag Isten Jeremiás, Sofóniás, Dániel és Jézus Krisztus által?
8 Mivel már olyan sok bibliai jövendölés beteljesedett (amint azt az előző cikkből is megfigyelhettük), biztosak lehetünk abban, hogy az elkövetkező világkatasztrófát vagy szorongattatás idejét bejelentő jövendölések is beteljesednek. Ezt a nyomorúság idejét nem más valaki hozza ránk, mint maga a Teremtő, Jehova Isten. Ebben az értelemben olyan lesz az, mint a Jeremiás 25:33-ban (UV) leírt pusztulás, amelyről azt olvassuk: „Azon a napon a Jehova által levágottak biztosan ott lesznek a föld egyik végétől a másik végéig. Nem siratják meg, nem hordják össze és nem temetik el őket. Olyanok lesznek a föld színén, mint a trágya.”
9 Erre a katasztrófára vonatkozóan ihlették Sofóniás prófétát a következők megírására: „Azért várjatok rám — ez Jehova kijelentése — addig a napig, mikor prédára kelek, mert bírói döntésem az, hogy egybegyűjtöm a nemzeteket, összeszedem a királyságokat, s kiöntöm rájuk kárhoztatásomat, minden izzó haragomat; mert buzgalmam tüzében emésztetik meg az egész föld.” (Sof 3:8 UV) Erről az időről mondta ihletés alatt Dániel próféta: „És abban az időben felkel Mihály, a nagy Fejedelem, aki néped fiaiért kiáll. És bizony olyan nyomorúságos idő lesz, amilyen még nem volt, amióta nemzet van a földön, egészen addig az ideig.” (Dán 12:1, UV) Jézus Krisztus erre az időre utalt a dolgok jelen rendszerére vonatkozó nagy jövendölésében, amikor azt mondta: „Akkor olyan nagy nyomorúság lesz, amilyen még nem történt a világ kezdetétől mostanáig, de nem is történik újra. Valóban, ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen test sem menekülne meg.” (Máté 24:21, 22, UV) A Jelenések könyve pedig beszél nekünk a Mindenható Isten nagy napjának csatájáról, amelyre Armageddonnál kerül sor. — Jel 16:14, 16; 19:11, 19.
10, 11. a) Milyen állapotok uralkodtak a földön a hat teremtési nap végén? b) Melyik az egyik ok, amiért Isten közbelép a földi ügyek orvoslása végett?
10 De miért akar a Teremtő ilyen világraszóló tömeges emberáldozatot, ilyen általános katasztrófát hozni az emberiségre? Azért, mert a föld Teremtőjét és Tulajdonosát nagyon is érdekli a föld és a rajta élő emberek. A hat teremtési nap vagy korszak végén „Isten látta, hogy mindaz, amit alkotott, íme igen jó”! (1Móz 1:31) És mintegy háromezer évvel később Salamon király ugyanígy tanúskodott: „Mindent szépen csinált az ő idejében.” — Préd 3:11; Zsolt 111:2; 104:5-27.
11 És vajon mit látunk ma ezen a bolygón? Háborúk, forradalmak megdöbbentő sokaságát, mindenfajta igazságtalanságot, bűnözést és korrupciót, elnyomást és zsarnokságot, valamint temérdek fizikai és szellemi betegséget, ami az emberiséget sújtja és nagy szenvedést okoz. De emlékezzünk csak vissza: Jézus Krisztus, Isten Fia azt mondta, hogy imádkozzunk Isten királyságának eljöveteléért és azért, hogy az Isten akarata legyen meg a földön, amiképpen a mennyben van. (Máté 6:10) Ahhoz, hogy ez a könyörgés teljesedjen, Istennek meg kell tisztítania a földet minden erőszaktól és gonoszságtól, mindazokkal az emberekkel egyetemben, akik és amelyek ellenzik azt, hogy Isten akarata legyen meg a földön.— Zsolt 37:10, 11.
12-14. a) Isten melyik két tulajdonsága teszi biztossá, hogy tenni fog valamit a föld és az emberiség érdekében? b) Miért bízhatunk abban, hogy Isten képes véghezvinni bármit ebben a tekintetben?
12 Ide tartozik az a tény is, hogy Jehova az igazságosság Istene: „A Kőszikla, cselekedete tökéletes, mert minden útja igazságos. Hűség Istene Ő, akinél nincs jogtalanság; igazságos és becsületes Ő.” (5Móz 32:4, UV) Nemcsak Ő maga cselekszik mindenkor igazságosan, hanem azzal is törődik, hogy az igazságosság uralkodjon egész birodalmában. Bizonyára ugyanígy törődik azoknak sorsával is, akik igazságtalanul szenvednek, miként az ókori Jób, aki azt mondta magáról; „Megmentettem a kiáltozó szegényt és az árvát, akinek nem volt segítsége.” (Jób 29:12, UV) Isten nem tűri el a végtelenségig az igazságtalanságot.
13 Azonkívül nem azt olvassuk-e Jehováról, hogy „Isten szeretet”? (1Ján 4:8) És nem olvassuk-e, hogy „úgy szerette Isten a világot [az emberiség világát], hogy egyetlen-nemzett Fiát adta azért, hogy aki hitet gyakorol benne, el ne vesszen, hanem örökké tartó élete legyen”? (Ján 3:16, UV) Bármilyen nagy is Jehova, képes együttérezni velünk; képes, úgymond, az alacsonyabbrendű, földi teremtményei helyébe képzelni magát. Erre utalnak a próféta szavai: „Minden szenvedésüket” — vagyis Izrael gyermekeinek szenvedéseit — „Ő is elszenvedte”. Bántotta Őt, amikor látta szenvedni népét és ezért oly sokszor megszabadította őket Mózestől kezdve. — És 63:9; 2Móz 2:23, 24; Bír 2:18.
14 Isten igazságossága és szeretete arról biztosít minket, hogy az emberiség elnyomott tagjai érdekében igenis cselekedni fog. De megvannak-e az eszközei és a képessége arra, hogy rendbehozza a dolgokat a földön? Bizony megvannak! Az ő hatalma korlátlan, mert Ő a Mindenható. (1Móz 17:1; 18:14, 25) A világ teremtésében megnyilvánuló hatalma és bölcsessége láttán nem lehet kétségünk az iránt, hogy képes előidézni egy olyan világkatasztrófát, amely véget vet a gonoszságnak és a szenvedésnek ezen a földön. — Péld 3:19, 20.
15, 16. Melyik az a még nyomósabb ok, amiért Jehova Isten feltétlenül elhozza a világraszóló nyomorúság idejét, hogy megtisztítsa a földet a gonoszságtól?
15 De van ennél nyomósabb oka is annak, amiért a Teremtő, Jehova Isten elhozza ezt a világraszóló katasztrófát és eltávolít minden gonoszt. És mi ez az ok? Az, hogy minden gonoszság egyben lázadás is a mindenható Legfőbb Uralkodó ellen. Mindez az Ő meggyalázása, amit nem tűrhet el a végtelenségig. Ezért kezdte Jézus a mintaimáját ezzel a kéréssel: „Szenteltessék meg a te neved!” — Máté 6:9.
16 Isten szavai Noé napjaira vonatkozóan megmutatják, hogy az akkori gonosz állapotok az ő meggyalázását jelentették és kénytelen volt közbelépni. (1Móz 6:3, 5, 6) Most pedig az igazságos emberek már évszázadok óta ugyanazt kérdezik, amit Habakuk próféta kérdezett: Miért engedi meg az igaz és igazságos Isten, hogy a gonoszok látszólag győzedelmeskedjenek az igazak felett? (Hab 1:13) Isten Igéjéből megtudjuk, hogy az akarata megálljt parancsol az elnyomásnak és a gonoszságnak, hogy az emberek megtudják: Ő a világegyetem Legfőbb Uralkodója. Csupán Ezékiel jövendölésében mintegy hatvanszor található az a kijelentés, hogy Isten úgy cselekszik majd, hogy ,az emberek megtudják, hogy Ő az igaz Isten, Jehova’. (Ez 6:7–39:28, UV) A héber zsoltáros is azért imádkozott, hogy Isten úgy intézkedjen, hogy az „emberek megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy Legfelségesebb Isten az egész földön”. (Zsolt 83:18, UV [Károli: 83:19] Igen, mivel Jehova Isten sajnálja a szenvedő emberiséget és mivel az ő szuverenitásáról és nevéről van szó, előidézi azt a világraszóló katasztrófát, amely véget vet a földön minden gonoszságnak és szenvedésnek.
MIKOR? MIKOR? MIKOR?
17. Mit mondott Jézus: tudhatjuk-e előre ,ama napnak’ pontos idejét?
17 Sok ember számára a legfontosabb kérdés: ‚Mikor következik be ez a „nagy nyomorúság”, ez a világkatasztrófa, ez a világraszóló csapás?’ Mikor avatkozik be az emberi ügyekbe a Teremtő, amiként az ókorban tette, és mikor vet véget a nyomorúságos világhelyzetnek? Noha Isten szolgái nagyon szerették volna tudni az időt, egy dolog biztos: egyetlen ember sem képes kiszámítani a pontos napot és órát. Maga Jézus is megmagyarázta ezt, amikor azt mondta: „Senki sem tudja, sem a mennyei angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.” Azt is mondta, hogy ,az akkor következik be, amikor a követői nem is gondolják’. — Márk 13:32; Luk 12:40.
18. Mi mutatja, hogy Jehova természetesen meghatározta az időt a cselekvésre?
18 De Jehova Istennek megvan a meghatározott ideje. Azt olvassuk Igéjében, a Bibliában: „Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden ügynek.” (Préd 3:1, UV) Noé napjaiban, amikor a földi állapotok elérték Jehova Isten hosszútűrésének végső határát, Ő elküldte a nagy vízözönt. (1Móz 6:3, 5-7) Amikor népe, Izrael Egyiptom szolgaságában volt, kellő időben megszabadította őket. A beszámoló azt mondja: „Isten idejében meghallgatta fohászkodásukat és . . . tudomásul vette”, s kivezette őket Mózes keze által. (2Móz 2:24, 25, UV) Később, amikor Izrael nemzetének hitszegése és gonoszsága kimerítette Isten türelmét, és odáig jutott, „mikor többé már nem volt gyógyulás”, „Isten rájuk hozta Babilon királyát”. (2Krón 36:15-17, UV) És „amikor elérkezett az idők teljes határa”, Isten elküldte Fiát a földre. — Gal 4:4, UV.
19. Mit tekinthetünk az egyik oknak, amiért úgy következtethetünk, hogy Isten hamarosan tevékenykedni kezd?
19 Hamarosan elérkezik Isten meghatározott ideje arra is, hogy véget vessen a gonoszság uralmának a földön, mert ha a Teremtő nem parancsolna álljt az egyre rosszabbodó állapotoknak, az önző ember maga vetne véget az emberiség létének a földön, akár annak teljes elszennyezése, akár nukleáris háború által. Az ökológusok szerint a föld szennyeződésének gyors elterjedése a levegőben és különösen az óceánokban nyílt veszélyt jelent az emberi család fennmaradása szempontjából. Jézus Krisztus szavaival összhangban a dolgok jelen rendszere egy önmagával meghasonlott házzal azonos; ezért nem állhat fenn többé. És egy másik bibliai szemléltetésnek megfelelően a nemzetek ‚szelet vetettek és a pusztulás viharát fogják learatni’. — Máté 12:25, 26; Hós 8:7.
20-22. a) Jézus melyik jövendölései mutatják meg azt, hogy közel van a világraszóló katasztrófa ideje? b) Hogyan mutatnak rá Pál szavai arra, hogy az „utolsó napokban” élünk?
20 Különösen biztossá teszik a bibliai jövendölések teljesedései azt, hogy a dolgok jelen gonosz rendszerének a végén élünk. Válaszul apostolai azon kérdésére, hogy mikor következik be a ‚világ vége’ vagy a dolgok jelen rendszerének befejezése, Jézus Krisztus előre bejelentette a nagy kiterjedésű háborúkat, éhínségeket, földrengéseket és járványos betegségeket, amelyek a vég közelségét jelzik. Mi bizonyára szemtanúi lehettünk nemzedékünkben mindezek megtörténtének, mégpedig azelőtt soha nem látott méretekben, különösen 1914 óta. — Máté 24, 25; Márk 13; Luk 21.
21 A jelenlegi időre mutatnak rá Pál apostol azon prófétai szavai is, melyek szerint „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők következnek be. Mert az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, hűtlenek, természetes vonzalom nélküliek, nem készek a megegyezésre, rágalmazók, önuralom nélküliek, a jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mintsem Istennek szeretői, kiknél megvan az isteni önátadás bizonyos formája, de annak erejét tekintve hamisaknak bizonyulnak.” (2Tim 3:1-5, UV) Ki tagadhatná, hogy ilyen állapotok uralkodnak ma, éspedig olyan mértékben, amelyet azelőtt sohasem tapasztaltunk? Természetesen egyetlen becsületes, értelmes személy sem tagadhatja ezt.
22 A dolgok jelen rendszerének befejezésére vonatkozó „összetett jel” egyik részeként Jézus megjövendölte, hogy „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálják majd az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek; és azután jön el a vég”. (Máté 24:14, UV) Ennek a jövendölésnek is figyelemre méltó beteljesedését láthatjuk, különösen az utóbbi ötven évben. Jehova Isten — teljesen igazságosan és becsületesen — figyelmezteti a gonoszokat, mielőtt eljár ellenük. Megdöbbentő példákkal inti őket, melyeket az ő prófétái szintén előre hirdettek, mikor Jeruzsálem és annak temploma i. e. 607-ben, majd i. sz. 70-ben elpusztult.
23. Mit jelent számunkra ezeknek az eseményeknek a közelisége?
23 Mire lehet mindebből következtetni és mit jelent mindez számunkra? Azt jelenti, hogy van lehetőség a túlélésre, amiként a Teremtő Jehova Isten által előidézett korábbi nagy katasztrófákban is volt. Azt is jelenti, hogy most sürgősen lépéseket kell tenni a fennmaradás érdekében, amiként az idő sürgetett Lót napjaiban, valamint a korai keresztények idejében is, amikor látták, hogy a római seregek körülveszik Jeruzsálemet. Igen, ma itt az ideje, hogy sürgősen hitet szerezzünk és a szerint cselekedjünk.