,Továbbra is szilárdan ragaszkodjunk az élet igéjéhez!’
„Továbbra is ezeket tegyétek zúgolódásoktól és vitatkozásoktól mentesen, hogy hibátlanok és ártatlanok legyetek, Isten szeplőtelen gyermekei a gonosz és elhajlott nemzedékben, akik között fényletek, mint a világ megvilágosítói, miközben szilárdan ragaszkodtok az élet Igéjéhez.” — Fil 2:14-16, UV.
1-3. a) Hogyan reagálhatna valaki, amikor levelet kap szeretett édesapjától? b) Milyen „leveleket” kaptunk Jehova Istentől, és milyen eredménye van annak, ha alkalmazzuk életünkben az abban foglalt tanácsot?
HA ÉDESAPÁD egy távoli országban élne, hogyan reagálnál arra, ha levelet kapnál tőle? Vajon otthagynád felbontatlanul? Vagy talán olvasnál belőle néhány mondatot és azután besorolnád a többi megválaszolandó levél közé?
2 Ha valóban szereted édesapádat, mély értékeléssel fogadnád a levelét. Kiváncsian felbontanád és nagy érdeklődéssel olvasnád minden szavát. Kétségtelenül értékelnéd és alkalmaznád a levélben levő minden józan tanácsot. Sőt talán újra meg újra elolvasnád a levelet, pusztán örömből, vagy hogy megbizonyosodj arról, vajon megértetted-e a tartalmát? Ugye így tennél?
3 Nos, ha átadtad életedet Jehova Istennek, nagyobb fontossággal bíró dologgal rendelkezel bármilyen emberi szülővel folytatott levelezésnél. Mennyei Atyádtól hatvanhat „levélből” álló könyvet kaptál, Isten saját szent Igéjét, a Bibliát. Tanácsainak alkalmazása által Jézus Krisztus felkent követői ártatlanok tudtak maradni „a gonosz és elhajlott nemzedékben” és szellemi felvilágosítóknak bizonyultak a világ számára. Akár az ő meghatározott létszámukhoz tartozol, akár az Isten megígért új rendjében való földi örök életben reménykedsz, életfontosságú számodra, hogy ,továbbra is szilárdan ragaszkodj az élet Igéjéhez’. — Fil 2:14-16, UV.
4. Mi az „élet Igéje”?
4 Mi az „élet Igéje”? Ez Istennek az élet reménységével kapcsolatos üzenete, amely a Magra vonatkozó ígéretével kezdődött. (1Móz 3:15) Ez biztosított az igazságosság idővel bekövetkező diadaláról. Mintegy négyezer éven át Jehova mindig hozzátett ahhoz az „Igé”-hez, míg a Biblia i. sz. körülbelül 98-ban végleg be nem fejeződött. Attól az időtől fogva az „élet Igéje” a Szent Iratoknak abban a teljességében áll rendelkezésre. Ezek az iratok rávilágítanak arra, hogy Isten lehetővé teszi az örök életet Jézus Krisztus által. (Ján 3:16) Azoknak a személyeknek, akik szeretnék elnyerni az isteni elismerést és az örök életet, meg kell érteniük Isten Igéjét, hirdetniük kell azt másoknak és a Biblia szerint kell élniük; így képesek „továbbra is szilárdan ragaszkodni az élet Igéjéhez”.
5. Miért nagy értékű dolog ‚továbbra is szilárdan ragaszkodni az élet Igéjéhez’?
5 Nagy értékű dolog ,továbbra is szilárdan ragaszkodni az élet Igéjéhez’. Bárki, aki ezt teszi, közeli viszonyba léphet Jehova Istennel. Az egyén egyben jobban meg tud majd birkózni az életben előforduló nehézségekkel is. Ezen túlmenően azáltal, hogy ‚továbbra is szilárdan ragaszkodik az élet Igéjéhez’, a keresztény képessé lesz kitartani ellenséges körülmények között. Kérünk, vizsgáld meg, hogyan is lehetséges ez!
A BETEGSÉGGEL SZEMBEN
6, 7. A betegséggel kapcsolatban Jehova szolgái milyen ismeret alapján meríthetnek vigaszt és erősítést?
6 A betegség a szegény és gazdag embert egyaránt sújtja. (Préd 5:16, 17; 6:1, 2) Jézus Krisztus úgy beszélt szellemi testvéreiről, mint akik időnként betegek voltak. (Máté 25:39, 40) A korai keresztényeket is sújtották betegségek, például Epafroditust, Timótheust és Trofimust. (Fil 2:25-30; 1Tim 5:23; 2Tim 4:20) Jehova modernkori szolgái tehát bizonyos vigaszt meríthetnek abból, hogy a betegség nemcsak Isten mai népében fordul elő.
7 Megerősítő azonban tudni azt, hogy Jehova Isten képes eltávolítani a betegséget. (5Móz 7:15) A beteg Ezékiás király gyógyulása jó példa erre. Ezékiást az imájára adott válaszként Isten meggyógyította. (2Kir 20:1-11) Amikor Jézus Krisztus a földön járt, fizikai és szellemi gyógyítást egyaránt végzett. (Máté 8:14-17; És 53:4) E gyógyítások alapja a váltságáldozat volt, melyről Isten Krisztus útján gondoskodott. Ez a váltságáldozat Jézus földi szolgálatának csúcspontja volt, amely szolgálat Jézus alámerítkezésével kezdődött i. sz. 29-ben. A keresztények tehát megbízhatnak abban, hogy a feltámasztott Jézus Krisztus és az Isten királyságának uralma által az engedelmes emberiség végleg megszabadul a bűntől, betegségtől és haláltól. Mennyire találóan áldotta tehát Dávid Jehovát, mint Azt, „aki meggyógyít minket minden betegségünkből”! — Zsolt 103:1-3, UV.
8. Mit tehetnek most a betegeskedő keresztények?
8 Addig is azonban mit tehet a betegeskedő keresztény? Mialatt a megfelelő orvosi kezelésben részesül, imádkozzék helyesen Jehovához erőért betegsége elviseléséhez, továbbá szellemi erősítésért is, hogy megőrizhesse az Isten iránti feddhetetlenségét ezen nehéz körülmények közepette. Az ilyen személy, biztos lehet abban, hogy „maga Jehova tartja fenn őt betegágyán”. — Zsolt 41:1-3, UV [Károli: 41:2-4].
A NYOMÁSSAL SZEMBEN
9, 10. a) Mi segíthet az embernek, hogy megtartsa egyensúlyát a nyomás hatása alatt? b) Hogyan csillapodtak le Saul király érzései?
9 Sokak számára, beleértve a keresztényeket is, a túlzott megterhelés, a nyomás (sztressz) jelentős nehézséget jelent ma. Próbateljes, idegtépő helyzetek állhatnak elő az életben. Van amikor a nyomás olyan erőssé válik, hogy komoly szellemi, idegrendszeri túlterheltséget érzünk. Ennek ellenére, ,az élet Igéjéhez való szilárd ragaszkodás’ segít az embernek megtartani egyensúlyát.
10 Mi segíthet megnyugtatni azt a személyt, aki nagy érzelmi feszültség (sztressz) hatása alatt áll? A Biblia némi felvilágosítást ad erre vonatkozóan. Amikor Izrael királyát, Sault rossz szellem kerítette hatalmába, és gyötörte őt, Dávid hárfán játszott neki. Milyen hatással volt ez Saulra? A bibliai beszámoló ezt mondja: „Saul enyhülést nyert és jól érezte magát, a rossz szellem pedig eltávozott róla.” (1Sám 16:14-23, UV) Igen, halk, nyugodt zene megnyugtathatja az embert és a békesség érzését válthatja ki benne.
11. Hol lehet a legnagyobb segítséget találni nyomás idején?
11 Maga Dávid is ismerte a nyomás hatását. A gyanakvó Saul király nem is egyszer megkísérelte falhoz szegezni őt egy dárdával. (1Sám 18:6-11; 19:9, 10) Saul később mint bűnözőt üldözte Dávidot, kényszerítve őt arra, hogy úgy éljen, mint egy űzött menekült. Dávid bizonyára akkor és a későbbi időkben is tapasztalta az idegfeszültség (sztressz) érzését. Segítségért Jehova Istenhez fordult imában: „Fordítsd arcodat felém, és tanúsíts kedvességet irántam; mert magányos és sebzett vagyok” — könyörgött Dávid Jehovához. „Szívem gyötrelmei megsokasodtak: a rám nehezedő feszültségektől, ó kérlek, mentsél ki engem!” (Zsolt 25:16, 17, UV) Nos, lehet-e Jehovára támaszkodni, hogy megsegíti szolgáit a nyomás (sztressz) idején? Valóban lehet! Dávid ezt mondhatta: „Jehova biztonságos magaslat lesz mindenkinek, akit letipornak, biztonságos magaslat a gyötrelem idején. És akik ismerik a neved, bíznak benned, mert bizonyosan nem hagyod el azokat, akik téged keresnek, ó Jehova.” — Zsolt 9:9, 10, UV [Károli: 9:10, 11].
VIGASZ A LESÚJTOTTAK SZÁMÁRA
12, 13. a) Vajon igaz-e az, hogy sohasem tapasztalhatnak szellemi levertséget azok, akik Jehovát szolgálják? b) Hogyan tudta Pál elviselni a nehézségeket, melyek előidézhették volna, hogy lesújtva érezze magát? (2Kor 12:7-10)
12 A szellemi levertségben (depresszióban) szenvedők is találhatnak vigasztalást a Szentírásban, ha „szilárdan ragaszkodnak az élet Igéjé”-hez. Megfigyelhetik, hogy mások is, akik Jehovát szolgálták, időnként lesújtottnak érezték magukat a múltban. Bizonyára Izsákot és Rebekhát is lesújtotta az, hogy fiúk, Ézsau két hettita lányt vett feleségül, mert azt olvassuk: „A szellemi keserűség forrásai voltak Izsáknak és Rebekhának.” — 1Móz 26:34, 35, UV.
13 Valószínűleg a lesújtottság érzése gyötört néhány korai keresztényt is, mivel Pál apostol azt tanácsolta hivőtársainak Thessalonikában, hogy „beszéljetek vigasztalóan a lesújtott lelkeknek”. (1Thess 5:14, UV) Maga Pál is átesett bizonyos nehézségeken, melyek letörhették volna, de az Istentől jövő erővel küzdött meg ezekkel a körülményekkel. Ezt írta az apostol: „Mindenféleképpen nyomás alatt vagyunk, de annyira nem, hogy mozgásunkban akadályoztassunk; zavarban vagyunk, de nem úgy, hogy semmilyen kiutat ne találnánk; üldöztetünk, de meg nem ingunk; levettetünk, de el nem pusztulunk.” (2Kor 4:8, 9, UV) Igen, Pál buzdító példa minden keresztény számára.
14. Ha lesújtva érezzük magunkat személyes jellegű nehézségek miatt, miért jusson eszünkbe Nehémiás?
14 Talán te is lesújtva érzed magad személyes nehézségek vagy más nagy aggodalmat keltő dolgok miatt. Ha igen, emlékezz Nehémiásra! Lehangolt volt Artaxerxes király előtt, mivel lesújtotta őt Jeruzsálemnek és falainak sivár állapota. Amikor a perzsa uralkodó kikérdezte őt ezt illetően, Nehémiás „a mennyek Istenéhez imádkozott”. Ezután engedélyt kért arra, hogy elmehessen Jeruzsálembe az újjáépítési munkálatok miatt. A király kedvezően válaszolt és teljesítette neki ezt a kívánságát. Valóban ‚Isten jó keze’ volt Nehémiáson. (Neh 2:1-8) Hasonlóképpen Jehova népe ma is helyesen teszi, ha imádkozik Istenhez segítségért és irányításért nehézségek vagy egyéb aggasztó ügyek miatt. Így megbízhatnak abban, hogy Jehova velük lesz, ha követik az irányítását.
15. Mit ajánlott Péter, hogy mit tegyünk a levertség idején?
15 A szellemi levertség idején mennyire létfontosságú bizalmunkat teljes mértékben Jehova Istenbe vetni! Amint Péter apostol mondta: „Alázzátok meg magatokat tehát Isten hatalmas keze alatt, hogy a megfelelő időben felmagasztaljon titeket; mialatt minden aggodalmatokat őreá vetitek, mert Ő gondot visel rátok.” — 1Pét 5:6, 7, UV.
A BÁNAT ELVISELÉSE
16, 17. Mit idézhet elő egy szeretett személy halála, amint a Bibliában is történik róla említés?
16 Előbb vagy utóbb az életben az ember tapasztal bánatot. Ennek számos oka van. A zsoltáros kijelentette: „Állandóan gyötrelmet és bánatot találtam.” (Zsolt 116:3, UV) A mélységes bánat egyik legkomolyabb oka valamely szeretett személy halála.
17 Ábrahám pátriárka zokogott szeretett felesége, Sára halála miatt. (1Móz 23:2, UV) Dávidot mélységes bánat sújtotta Absolom halála miatt. Így kiáltott fel: „Fiam Absolom, fiam, Absolom! Ó bárcsak én haltam volna meg, én magam helyetted, fiam, Absolom, fiam!” (2Sám 18:33, UV) Még a tökéletes ember Jézus Krisztus is „szabadjára engedte könnyeit”, mivel oly nagy bánat érte barátja, Lázár halála miatt. — Ján 11:35, UV.
18, 19. a) Hogyan kaphat segítséget a fájdalom és bánat elviseléséhez az, aki elveszítette valamely szeretett hozzátartozóját a halálban? b) Hogyan meríthet vigaszt a bibliai beszámolókból?
18 ,Az élet Igéjéhez való szilárd ragaszkodás’ segít elviselni a fájdalmat azoknak, akik elvesztették hozzátartozójukat a halálban. Természetesen, ha valaki vágyakozással tekint vissza az elhunyttal való múltbeli örömökre, a fájdalom érzése erősödhet. Mennyivel jobb tehát a jövőbe tekinteni! A Biblia rávilágít, hogy az emberi halottak milliárdjai fognak feltámadni a halálból az életre. Pálnak reménysége volt abban, hogy „lesz feltámadása mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak”. (Csel 24:15, UV) Természetesen Isten dönti el, ki részesül majd feltámadásban. Mindenesetre az a hűséges keresztény, aki életet nyer a jövőbeni földi paradicsomban, reménykedhet abban, hogy ismét találkozhat Jehovának más lojális szolgáival, akik hasonló kilátásokkal haltak meg. — Ján 5:28, 29.
19 Az a személy, aki elveszítette valamely szeretett hozzátartozóját a halálban, de ‚szilárdan ragaszkodik az élet Igéjéhez’, vigaszt meríthet a bibliai beszámolókból. Például képzeld csak el, micsoda boldogságot érezhetett Mária és Márta, amikor Jézus feltámasztotta fivérüket, Lázárt. (Ján 11:38-44) És emlékszel-e mi történt, amikor Jézus Krisztus életre keltette Jairus lányát? „Nos — mondja a beszámoló — szülei magukon kívül voltak”, nyilvánvalóan örömükben. (Luk 8:40-42, 49-56, UV) Gondold csak el, milyen boldogok lesznek Isten megígért új rendjének lakosai, amikor üdvözölhetik a feltámadtakat! Az ilyen gondolatok segíthetnek a fájdalom és bánat elviselésében, ami az emberre szakad valamely szeretett személy elvesztésekor. A gyász idején a keresztényeknek mindenekelőtt Jehovához kell közeledniük imában, mert Ő „a gyengéd irgalmak Atyja és minden vigasztalás Istene”. — 2Kor 1:3, UV.
A FÉLÉNKSÉG ÉS FÉLELEM LEGYŐZÉSE
20, 21. a) Félénk személyek vajon mit tanulhatnak meg Mózes tapasztalatából? b) Mit tanulhatunk meg Jeremiás esetéből? (Jer 1:5-8)
20 Néhányan azok közül, akik átadták életüket Jehova Istennek, egészen komoly küzdelmet folytattak a szégyenlősség vagy félénkség érzésével, sőt magával a félelemmel is. Túlzott szégyenlősségük miatt egyesek nagyon nehéznek találták szavakban kifejezni a bennük levő hitet. Azok azonban, akiknek sikerült ,szilárdan ragaszkodni az élet Igéjéhez’, felismerték, hogy Isten más szolgái is sikeresen leküzdöttek olyan nehézségeket, melyek nem sokban tértek el az övéiktől.
21 Például Mózes prófétának nyilvánvalóan nehézségei voltak abban, hogy sikeresen kifejezze magát beszédben. Amikor Isten arról beszélt neki, hogy visszaküldi őt Egyiptomba, hogy kivezesse onnan az ott rabszolgaságban élő izraelitákat, Mózes nagyon bátortalan volt és ezt mondta: „Bocsásson meg Jehova, de nem tudok folyékonyan beszélni sem tegnaptól, sem azelőtti időtől fogva, sem azóta, amióta a te szolgádnak szóltál, mert lassú a szám és lassú a nyelvem.” Jehova ennek ellenére elküldte Mózest Egyiptomba, s gondoskodott arról, hogy Áron legyen a szószóló. Mózes azonban nem adta fel a harcot, s nem engedte, hogy mindig más beszéljen helyette. A későbbiek folyamán saját maga is képes volt magabiztosan beszélni az izraeliták előtt. — 2Móz 4:10-17, UV; 5Móz 1:1-5.
22. Milyen jó tanácsot adott Pál Timótheusnak a félénkséggel kapcsolatban?
22 Figyeljük meg, mit tanácsolt Pál apostol Timótheusnak. Hogy Timótheus talán egy kissé félénkké vált volna, ezt teljes bizonyossággal nem állíthatjuk. Mindenesetre Pál ezt mondta neki: „Isten nem a gyávaság szellemét adta nekünk, hanem az erő, a szeretet és az elme józanságának szellemét. Ne szégyelld tehát az Urunkról szóló tanúskodást, sem engemet, aki fogollyá lett érte, hanem vedd ki a részed a gonosz elszenvedésében a jó hír érdekében Isten ereje szerint.” — 2Tim 1:7, 8, UV.
23. Hogyan lehet kiűzni magunkból a szégyenlősséget vagy félénkséget, és a félelmet?
23 A keresztény is leküzdhet a Mózeséhez hasonló nehézségeket. Lehetőség van továbbá arra is, hogy kiűzzük magunkból a szégyenlősséget vagy félénkséget és a félelmet azáltal, hogy buzgón imádkozunk Jehova Istenhez erőért. (Fil 4:6, 7, 13) Akik Jehova Istent szeretik, imájukban mindig félelem és rettegés nélkül kereshetik Jehova arcát, és bátran beszélhetnek másoknak Isten igazságairól. „Azáltal lett tökéletessé a szeretet a mi esetünkben — írta János apostol —, hogy a beszéd nyíltságával rendelkezhetünk az ítélet napján, mert miként ő maga, mi magunk is ebben a világban vagyunk. A szeretetben nincs félelem, hanem a tökéletes szeretet kiveti a félelmet, mert a félelem visszatartó erőt gyakorol.” — 1Ján 4:17, 18, UV.
SEGÍTSÉG AZ ERKÖLCSTELEN MAGATARTÁS ELKERÜLÉSÉHEZ
24. a) Hogyan védhet meg minket „Jehova félelme”? b) Milyen következményekkel járhat a nemi erkölcstelenség?
24 Van azonban egy helyes félelem is, amivel összhangban a Biblia azt mondja, hogy „Jehova félelme tiszta”, és azt jelenti, hogy gyűlöljük azt, ami rossz’. (Zsolt 19:9 [Károli: 19:10]; Péld 8:13, UV) Ez nem beteges rettegés, hanem inkább tiszteletet foglal magába, attól való egészséges félelmet, hogy Jehova helytelenítését vonjuk magunkra. Ez megvéd attól, hogy rossz utat kövessünk. Természetesen az, aki ‚szilárdan ragaszkodik az élet Igéjéhez’, tudja, hogy a Szentírás elítéli a nemi erkölcstelenséget. (5Móz 5:18; 1Kor 6:9, 10) A Biblia mégis rávilágít, hogy az ilyen erkölcsileg romlott magatartás gyötrődést is előidézhet. Miután Dávid király fia, Amnon megerőszakolta saját féltestvérét, Támárt, „kezdte gyűlölni őt nagy gyűlölettel”. Amnon kitétette Támárt a házából, mint olyan személyt, aki most már nagyon visszataszító volt előtte, és akinek a jelenléte valószínűleg azt éreztette vele, hogy tisztátalan. — 2Sám 13:1-19.
25. Miért meríthetünk kísértés alatt hasznot abból, ha elménkbe idézzük József magatartását?
25 Ezzel ellentétben milyen jó példát láthatunk Jákob fia, József esetében! Miután gazdája, Potifár felesége többször is megkísértette őt, József határozottan visszautasította a vele való nemi kapcsolatot, és bár hamisan megvádolták és bebörtönözték elutasító magatartásáért, József mégsem vétkezett Isten ellen. (1Móz 39:7-23) Mindnyájan hasznot meríthetünk abból, ha elménkbe idézzük József magatartását, amikor nemi erkölcstelenség kísértése alá kerülünk, miközben életünk folyamán ,továbbra is szilárdan ragaszkodunk az élet Igéjéhez’.
,FÉNYLETEK, MINT MEGVILÁGOSÍTÓK!’
26-28. a) Ha összegezzük a tanultakat, milyen különböző módon segít minket az, hogy ‚szilárdan ragaszkodunk az élet Igéjéhez’? b) Hogyan tudunk továbbra is ‚fényleni mint megvilágosítók’?
26 Akkor tehát azoknak, akik ‚szilárdan ragaszkodnak az élet Igéjéhez’, sok okuk van értékeléssel tekinteni a Szent Biblia Istentől ihletett hatvanhat könyvére. A Szentírás tanácsának alkalmazása képessé teszi a keresztényeket többek között a betegség és nyomás leküzdésére. Isten Igéjében vigasztalást találnak, amikor lesújtva érzik magukat. A Biblia továbbá segítséget nyújt a bánat és fájdalom elviseléséhez, illetve hogy sikeresen legyőzzük a félénkséget és félelmet, s hogy elkerüljük az erkölcstelen magatartást.
27 Ezen túlmenően, akik ,továbbra is szilárdan ragaszkodnak az élet Igéjéhez’, képesek lesznek arra, hogy „hibátlanok és szeplőtelenek” maradjanak ezen „gonosz és elhajlott nemzedék”, az Istentől elidegenedett emberiség világának helytelenségeit illetően. Közöttük a keresztények továbbra is ‚fénylenek mint megvilágosítók’. (Fil 2:14-16) Jézus Krisztus felkent követőihez — akiknek elsősorban felelősségük, hogy ilyen szellemi „megvilágosítók”-ként szolgáljanak — csatlakozik egy „nagy sokaság”, akik a paradicsomi földön való örök élet kilátásával rendelkeznek. — Jel 7:4-9.
28 Jehova Istenre támaszkodva minden hűséges keresztény továbbra is azon igyekszik, hogy visszatükrözze a szellemi világosságot. Isteni segítségtől kísérve, továbbra is helyes indítékot vagy szellemet nyilvánítanak ki, olyan szellemet, amely Jehova Isten imádatát gyakorló személyekhez illik. Igyekeznek magukban elmélyíteni és teremni Isten szellemének gyümölcseit és bölcsen elméjükben tartani a korai keresztények és mások jó tulajdonságait, akik Jehovát szolgálták az évszázadokon át. Az Úr pedig biztosan támogatni fogja azt a szellemet, melyet azok a mai istenfélő személyek nyilvánítanak ki, akik valóban ‚továbbra is szilárdan ragaszkodnak az élet Igéjéhez’. Vajon te is azok közé tartozol, akik helyes keresztényi szellemet nyilvánítanak ki, és vajon te is erősen, szilárdan ragaszkodsz „az élet Igéjéhez”?